Komoly változások lesznek a transzferár szabályozásában

Vállalatok Idén külön ellenőrzés bevezetését tervezi az adóhatóság – Harc a kettős adóztatás ellen

Mihelyt a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) hivatalosan elfogadja a transzferár-szabályozással kapcsolatos új irányelvet, jelentős változások következnek be a magyar szabályozásban is, amelyekre érdemes előre felkészülni – nyilatkozta lapunknak a Mazars adópartnere, Szmicsek Sándor.

Az irányelvet várhatóan az idén vagy 2014-ben publikálják majd. Célja, hogy az egyes országok adóhatóságai ne eltérő módon szabályozzák a transzferárak megállapítását, annak érdekében, hogy ne alakuljon ki kettős adóztatási helyzet. Az eddigi direktívák azonban még nem tisztázták az immateriális jószágok szabályozását. Ehhez az is hozzájárulhatott, hogy ez egy nagyon bonyolult kérdéskör, amiben nem könnyű egyezségre jutni a tagországoknak. Nehéz megállapítani a szokásos piaci árát egy know-hownak, egy védett jognak vagy egy trademarknak.

Szmicsek szerint már az irányelv első megfogalmazása nagy meglepetéseket okozott szakmai körökben, mert sokkal több helyen határoz meg az OECD immateriális jószágot, mint azt korábban feltételezték. Eddig a multinacionális vállalatok értékteremtési láncában jellemzően csak egy ponton jelentek meg az immateriális javak. Az új megközelítés szerint az értékteremtés majdnem minden fázisában felmerülhet immateriális jószág. A vállalatcsoportokon belüli tranzakciók több mint ötven százalékához kapcsolódhat valamilyen módon immateriális jószág, továbbá nemcsak a központban, hanem az egyes országokban is keletkezhetnek immateriális javak pusztán azzal, hogy ott marketing tevékenységet folytatnak, hogy az adott országban megismertessék vagy még ismertebbé tegyék ezeket a jogokat.

Ha például Magyarországon elkezd egy cégcsoport egy a világ számos országában értékesített terméket forgalmazni, akkor ezt először meg kell ismertetni a magyar fogyasztókkal. Így ennek a terméknek a kampánya csak és kizárólag Magyarországé lesz, és ebben a pillanatban megteremtődik egy magyar szellemi termék: ezért erre jövedelmet kell majd allokálni – mutatott rá Szmicsek. Ennek az értékét vagyonértékeléssel kell alátámasztani és folyamatosan karban kell tartani. Például abban a pillanatban, hogy lejár egy gyógyszer védettsége, akár el is tűnhet maga a szellemi tulajdon is.

Az OECD azt is vizsgálni akarja, hogy az adott jog, például egy know-how, ténylegesen átadható-e. Csak akkor beszélhetünk transzferről, hogy ha az átadott immateriális jószág független társaság számára is képviselne értéket.

Bár Magyarország csak 1996 óta tagja az OECD-nek, a magyar transzferár-szabályozás már 1992-ben megjelent. Magyarország, mint OECD tagállam elismerte, hogy a transzferárak megállapítására a szokásos piaci ár elvének nemzetközileg elfogadott meghatározását kell használni.

Lapunk információi szerint Magyarországon 2013-ban várhatóan külön transzferár-ellenőrzést vezet be az adóhatóság. A kérdés fontosságát jelzi, hogy a transzferárazás többé nem az általános ellenőrzés része lesz, hanem egy külön ellenőrzés típus. Ez feltételezhetően változásokat jelent majd a NAV belső szervezeti felépítésében is, akár egy erre szakosodott főosztály is létrejöhet.