Világgazdaság Online

Az Önkormányzat csak részben teljesítette ellenőrzési kötelezettségeit, illetve intézkedett az ellenőrzési megállapítások hasznosításáról. Továbbá csak részben volt megfelelő a közforgalmú közlekedési szolgáltatások minősége, mivel a tervezett és nyújtott minőség közötti eltérés megszüntetéséről nem intézkedtek, illetve az utas-elégedettségi vizsgálatok nem voltak alkalmasak az elvárt minőség meghatározására. Annak ellenére nem eredményes a feladatellátás, hogy a Főváros Önkormányzata rendelkezett közlekedéspolitikai stratégiával, ami illeszkedett az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégiához.

A Magyar Állam a BKV részére 2002-2010 között 404,2 milliárd forint összegben biztosított működési célú forrásokat. A BKV gazdálkodása a 2003-2009. években folyamatosan veszteséges volt, a fővárosi tömegközlekedési feladatok ellátásából származó bevételei nem fedezték a ráfordításokat. A BKV teljes munkaidős munkavállalóinak éves bruttó átlagkeresete a 2005-2010. években 16,9-22,2 százalékkal haladta meg a Központi Statisztikai Hivatal által a szárazföldi személyszállítás ágazatban közzétett bruttó átlagkereseteket. A BKV 2007-2010 között munkaviszony megszüntetés miatt több mint 1,8 milliárd forintot fizetett ki végkielégítésekre.

A BKV jellemzően eszközigényes szolgáltatása a műszaki állapot romlása mellett növekvő fenntartási és üzemeltetési költségigénnyel jár. A működéshez szükséges eszközállomány szinten tartása nem volt biztosított, a 2007. évtől kezdődően az eszközpótlások és a felújítások értéke még az elszámolt értékcsökkenési leírás és a kapott támogatások együttes összegét sem érte el.

A BKV az adósságfinanszírozási és likviditási problémái megoldásánál jelentkező kockázati tényezőket nem kezelte eredményesen, mivel az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokról szóló döntései során csak a hitelfelvétel elmaradásának kockázatait mutatta be, a hitelfelvétel következményeire vonatkozóan kockázatelemzést nem végzett, a pénzügyi egyensúly fenntartását veszélyeztető külső és belső kockázatokat nem tárta fel.

A főpolgármesternek az ÁSZ azt javasolta – többek között – a BKV vezérigazgató prémiumfeladatainak módosítását, a Szolgáltatási szerződésben foglaltak teljesítését. Javasoltuk a főjegyzőnek, hogy a belső ellenőrzési terveket megalapozó kockázatelemzés terjedjen ki a BKV-ra is, illetve, hogy vizsgáltassa ki az ellenőrzések elmaradásának okát. Javaslatot tettek a BKV vezérigazgatójának arra, hogy intézkedjen a számított kompenzációigény összegének és a bónusz rendszer alapján járó többlet támogatási igénynek a Főváros Önkormányzathoz történő benyújtásáról, a szellemi állománycsoportú munkavállalók ösztönzési gyakorlatának átfogó felülvizsgálatáról és a szabályozás módosításáról, a pénzügyi kockázat értékelési- és kezelési szabályzat elkészítéséről, az üzleti tervek hiteltörlesztési és kamatfizetési adatokkal való kiegészítéséről.