Fapadosról gyorsvasútra
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSzámtalan módon javítható a Liszt Ferenc repülőtér megközelíthetősége, de az ésszerűnek gondolható beruházások körét erősen beszűkíti a légikikötő forgalma, utasainak preferenciái, a meglévő közlekedési adottságok és a költségmegfontolások is.
„ Fontos, és régen tervezett beruházás lenne a repülőtér kötöttpályás összeköttetésének kiépítése. Szerintünk az lenne a legcélszerűbb, ha a 2-es terminál vasúti kapcsolata a meglévő vasúthálózat részévé válna, az S-bahn- és az InterCity-rendszerbe integrálva. Az 1-es terminálnál lévő vonatmegállóból való mostani buszozás ugyanis kényelmetlen és kiszámíthatatlan. A következő, de még messzebb lévő vecsési megállót sem életszerű repülőtéri kapcsolatnak kinevezni” – válaszolt a Világgazdaságnak a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) kommunikációs csoportjának vezetője.
Bíró Csaba András elismerte, hogy ha közvetlen megállója lenne a 2-es terminálnak, feladatként merülne fel a menetrendek, és a vasúti résidők egyeztetése. Nehezen, de azt is meg lehetne oldani.
A KTE véleménye mellett szól az is, hogy erre a „normál” vonatra felszállva átszállás nélkül el lehet jutni az ország egyes további pontjaira, még külföldre is, hiszen nem minden érkezőnek Budapest az úticélja. Ezzel szemben az önálló gyorsvasút – amely csak a repülőtéren és a város valamelyik pályaudvarán áll meg – megépítése drágább, és kérdéses a majdani kihasználhatósága is. Egy reptéri gyorsvasútnak évi 4–6 millió utas feletti forgalomnál van létjogosultsága a közlekedésgazdasági szakemberek szerint.
A Liszt Ferenc repülőtér forgalma ezt az értéket régen meghaladta.
Viszont utasai egyre inkább a fapados szolgáltatásokat keresik, ilyen utasokra összpontosítanak a légitársaságok is. Ez az utaskör pedig aligha akarja majd kifizetni a normál vasúténál vélhetően többe kerülő gyorsvasút jegyét.
