Januártól kiesik két KRESZ-vizsgafeladat

Jelenleg a tanulók 60 százaléka megy át a KRESZ-vizsgán elsőre – tudtuk meg a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH). Az szinte biztos, hogy a gyakorlati vizsga januári változása után – amikortól majd a jelenleg oktatott kilenc manőverezési feladat közül kettőt törölnek – várhatóan nem ugrik meg azoknak a száma, akik elsőre veszik majd az akadályokat. – A változtatással ugyanis a „B” kategóriás vezetői engedély megszerzése nem egyszerűsödik, az önálló járművezetéshez szükséges ismereteket továbbra is oktatják, a vizsgán pedig számon kérik – válaszolta a Világgazdaság kérdésére a hatóság. A cél tehát nem a könnyítés, hanem az, hogy a tanulóknak kellő idejük legyen bizonyítani a forgalomban, hogy már elsajátították mindazon képességeket, amelyek lehetővé teszik, hogy önállóan is részt vehessenek a közlekedésben – emelte ki az NKH.

Arról pedig, hogy ez miként sikerült, 579 vizsgabiztos dönt, akik a névjegyzékben szerepelnek, és akiknek 56 év az átlagos életkoruk. Vizsgabiztosokat két helyen képeznek, Nyíregyházán és Budapesten. A vizsgabiztosi „jogosítvány” megszerzése több százezer forint, és a tevékenység folytatásához évente összesen legalább egy kétnapos, ötévente pedig egy ötnapos továbbképzésen kell részt venni és sikeres vizsgát tenni.

Az NKH-nak arról nincs információja, hogy mekkora a vizsgabiztosok jövedelme. A Világgazdaságnak többen is megerősítették, hogy az oktató ráutaló magatartása nyomán a sikeres vizsga érdekében külön fizettek borítékban is. Úgy tudjuk, hogy Budapesten harminc-, vidéken pedig húszezer forintot szoktak kérni az oktatók, mondván, ezt a vizsgabiztos kapja majd meg. Ezek a helyzetek azonban nehezen bizonyíthatók, hiszen sem a tanulónak, sem pedig az oktatónak vagy a biztosnak nem érdeke, hogy fény derüljön a csalásra.

Ha viszont egy vizsgabiztosról minden kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy súlyosan megszegte a közúti járművezetők vizsgáztatásának szabályait, úgy a Nemzeti Közlekedési Hatóság őt a vizsgabiztosi névjegyzékből törli, aminek következtében nem folytathatja tovább a tevékenységet – közölte a hatóság. A vizsgáztatással kapcsolatos esetleges csalások, visszaélések felderítését nyomozó hatóság végzi. Kérdeztük a hatóságot, hogy mennyire jellemző a vizsgabiztosok „rajtakapás” miatti törlése, ezt azonban nem tudták megmondani, miután számos ok miatt kerülhetnek ki a névjegyzékből.

Tavaly egyébként csúszópénzzel vagy anélkül – első vagy sokadik próbálkozásra – csaknem 125 ezer fő tett sikeres vizsgát, idén november elejéig pedig már mintegy 115 ezren. Az ő képzésükről a névjegyzékben szereplő több mint háromezer oktató gondoskodik. A számok alapján is úgy tűnik, hogy a szakma elég sikeres: az NKH tájékoztatása szerint ugyanis a szakoktatói képzésekre mindig sokan jelentkeznek, tavaly 63-an tettek sikeres minősítő vizsgát, idén pedig várhatóan körülbelül további 130-an fognak végezni.