Megküldték a magyar ajánlatot az Orosz Vasutaknak

„Magyarország továbbra is versenyben van az Oroszországból és általában véve kelet felől Európába küldött áru vasúton történő továbbításáért” – válaszolt a Világgazdaságnak a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára. Szijjártó Péter szerint nem feltétlenül a szlovákiai magas hegyeken keresztül zöldmezős beruházásként Bécsig lefektetendő, széles nyomtávú pálya szolgálja a tranzit igényeit.

Az igazán fontos a gyors, gazdaságos áruszállítás, ezzel pedig hamarosan Magyarország is szolgálni tud. Az államtitkár ezzel a Szlovákiában újból terítékre került, széles nyomtávú vasúti beruházási terv hatásaira vonatkozó kérdésünkre válaszolt.

„A közelmúltban rendezett Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon a szlovákiaihoz képest alternatívát is kínáltunk az orosz szállítóknak. Az Orosz Vasutak (RZSD) elnökhelyettesével ismertettem a Budapestet elkerülő V0 vasúti körgyűrű terveit, illetve azokat a szlovák határhoz közel eső, kelet-magyarországi vasúti fejlesztési elképzeléseinket, amelyek a V0-sal együtt méltó versenytársai lehetnek a Magyarországot elkerülő vasúti áruszállításnak. A társaság elnökhelyettese elkérte és azóta meg is kapta az ezekkel kapcsolatos, részletes terveinket. Igaz, a V0-s finanszírozásáról a kínai partnerekkel folyó tárgyalások még nem zárultak le.”

A V0 vasútprojekt 360 milliárd forintba kerülne. A Budapestet elkerülő, 113 kilométeres vasúti teherszállító gyűrűt az újabb elképzelések szerint esetleg személyszállításra is igénybe lehetne venni. A projektre majd magyar-kínai konzorcium jön létre, a külföldi partner a Kínai Vasútépítési Vállalat lesz. Ám ahogyan még ennek a finanszírozása nem véglegesült, úgy a szlovákiai projekté sem, amelyről egyébként is csak jövőre döntenek.

Korábban Magyarországon is többszer felmerült a Záhonynál beérkező széles nyomtávú vasút meghosszabbítása, az egyik, többéves elképzelés szerint Dunaújváros lett volna a végpont. Úgy tűnik, ez most lekerült a napirendről, bár szállítói igény az oroszon és a kínain kívül is lenne. Jurij Muska, Ukrajna magyarországi nagykövete nemrég azt mondta a Világgazdaságnak, hogy „a magyarországi nyomvonal a sík terület miatt egyértelműen olcsóbb a Szlovákiában tervezettnél, amely végül nem kapott uniós pénzt”. Magyarország kapcsán már megfogalmazódott egy olyan terv, amely talán valamikor meg is valósul: eszerint egy vasúti központból, egy légi- és egy dunai hajókikötőből álló logisztikai bázist kellene kialakítani, hogy áruszállítási folyosó jöjjön létre a Csap, „Duna-közepe” útvonalon, Rijeka felé.

Ezzel a tranzitunkon túl az árucsere-forgalmunkat is növelhetnénk, hiszen a vízi út bekapcsolásával olcsóbbá tehetnénk a szállítást. Széles nyomtávú vasúton ötödével nőne az azonos költség mellett szállítható árumennyiség, és meg lehetne takarítani a tartálykocsiban érkező áru átfejtése miatti kiadásokat.

A Moszkva és a tatár főváros közötti 800 kilométeres út a jelenlegi 11 és fél óráról 3 és fél óra csökken az új vonal átadásával. E vonalat Putyin most a távolabbi célállomások elérését célzó projektek kísérleti beruházásának nevezte. A cél a volgai és a uráli térség nagysebességű vasúttal történő elérése. A nyomvonalban érintett térségeknek maguknak is részt kellene venniük a beruházásban. A Moszkva-Kazány vonalon 2019-ig évi 7,4 millió utas utazhat.

A Moszkva és a tatár főváros közötti 800 kilométeres út a jelenlegi 11 és fél óráról 3 és fél óra csökken az új vonal átadásával. E vonalat Putyin most a távolabbi célállomások elérését célzó projektek kísérleti beruházásának nevezte. A cél a volgai és a uráli térség nagysebességű vasúttal történő elérése. A nyomvonalban érintett térségeknek maguknak is részt kellene venniük a beruházásban. A Moszkva-Kazány vonalon 2019-ig évi 7,4 millió utas utazhat. -->