Tabajdi Brüsszelhez fordul a dunai hajózás ügyében
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz MSZP EP-delegációjának vezetője azt kérdezi Brüsszeltől, hogy a VITUKI költségvetési támogatásának Vidékfejlesztési Minisztérium által – 2012 júniusától – történő felfüggesztése miként befolyásolja hazánk lehetőségeit az uniós Duna-stratégiában való részvételre.
Tabajdi Csaba szerint a VITUKI feladatait részben átvállaló Nemzeti Környezetügyi Intézet költségvetési finanszírozása, és személyi állománya jelentősen elmarad a feladatok ellátásához szükséges színvonaltól. A dunai vízállásról és a gázlóviszonyokról közölt jelentések elmaradásával összeomolhat a dunai vízi közlekedés – véli az EP-képviselő. Szerinte súlyos veszélyhelyzetet eredményezhet, ha nem veszik át időben az intézet által gyűjtött és elemzett vízállási adatokat, és ezzel lehetetlenné válik az árvízi védekezés a magyar folyószakaszokon. Emellett úgy véli, hogy sérülhet az egészséges ivóvízhez fűződő közérdek azzal is, ha nem folytatódnak a VITUKI által végzett vízminőségi vizsgálatok.
„A magyar emberek érdekének védelmében az Európai Bizottságnak kell felhívnia a kormányt a dunai hajózáshoz, az árvízvédelemhez és az ivóvízminőséghez kapcsolódó közfeladatainak teljesítésére" – mondta Tabajdi Csaba. Az EP-képviselő által benyújtott írásbeli kérdésre az Európai Bizottság hat héten belül köteles választ adni.
Tabajdi Csaba éppen egy nappal azelőtt nyújtotta be kérdését a brüsszeli testülethez, hogy annak regionális ügyi biztosa a Duna-régió hét országára kiterjedő ötnapos körútjának keretében Magyarországra látogat. A vizit során pedig várhatóan a Duna hajózhatóságának fejlesztésével kapcsolatos magyar aggályok is szóba kerülnek.
A jórészt protokoll célokat szolgáló vizitet korábbi nyilatkozatai alapján az EU-biztos ugyanis arra is felhasználhatja, hogy Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkárral történő holnapi tárgyalásán megvitassa, hogy Magyarország a Duna-menti országok közlekedési minisztereinek – Brüsszel által kezdeményezett –első tanácskozásán egyedüliként miért nem írta alá azt a nyilatkozatot, amely egy sor kötelezettségvállalást tesz a hajózási útvonal használhatóságának biztosítására.
Az ügy érdekessége, hogy a tavalyi magyar EU-elnökség egyik prioritásának tartott Duna-stratégiának központi eleme a hajózhatóság javítása, hogy 2020-ra 20 százalékkal növekedjen a dunai árufuvarozás mértéke. A magyar kormány azonban ezt környezetbarát módon kívánja elérni. „A hajókat kell a Dunához igazítani, nem pedig a Dunát a hajókhoz” – szól az érvelés.
