BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Le a gyorsról, BKK-sok!

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Munkába és iskolába járó ingázók, vagyis nem a legtehetősebbek tömegei kényszerültek május 15-tól naponta kétszer gyorsvonati pótjegy váltására, ha BKK-s Budapest bérlettel teszik meg az út egy részét. Ha nem fizetnek, kivárhatják a személyt. A Start-bérletesek végig pótjegy nélkül utazhatnak a gyorson.

Háromféle budapesti ingázó van abból a szempontból, hogy ugyanazért az útért, és ugyanúgy érvényes menetjeggyel vagy bérlettel mennyi pótdíjat kell fizetnie május 15-től, ha gyorsvonattal teszi meg a szokásos utat. A legegyszerűbb eset az, ha valaki frissen vált jegyet az utazás előtt. Ekkor a jeggyel együtt megvásárolja a pótjegyet is, értelemszerűen az út egészére. Ugyanennyibe kerül az is, ha a közigazgatási határig BKK-s Budapest bérlettel utazik, és onnan a célállomásig már jegyet vesz, mert a pótdíjat ekkor is az út egészére kell megváltania.

A gond – lényegében a diszkrimináció – az egész utat bérlettel megtevőknél jelentkezik. Akinek MÁV-Start bérlete van az út egészére, tehát az adott budapesti pályaudvartól saját településéig, arra nem vonatkozik az új, gyorsvonati pótjegy váltási kötelezettség. Felszállhat például a Déliben a pécsi gyorsra, és leszállhat Érden, mint korábban. Ám, ha az útnak a az út budapesti részét BKK bérlettel teszi meg, és a csak a hátralévőt Start-bérlettel, akkor a budapesti szakaszra pótjegyet kell vennie.

Gondolhatjuk, hogy ez azért van így, mert a MÁV-Start nem ad kedvezményt egy másik közlekedési társaság utasainak. Ez reális üzleti szempont lehet, de ellentétesnek tűnik a közösségi közlekedés egységesítési céljaival. Ráadásul azok az utasok becsapva érezhetik magukat, akik úgy vásároltak éves Budapest bérletet, hogy nem tudtak előre a változásról, és bérletüket pedig a MÁV budapesti vonalain azonos értékűnek gondolták – mert az is volt – azzal a bérlettel, amit a vasúttársaság értékesít.

A pótdíj fizetési kötelezettség vagy extra teherként jelenik meg az ingázó dolgozóknál és diákoknál, vagy arra kényszeríti őket, hogy május 15-től ne használják a gyorsvonatot. (Gyorsvonati felár bérletet nem vásárolhatnak, hacsak nem 65 év felettiek, vagy 6 év alattiak.) A hoppon maradtak tehát elengedhetik a tisztább gyorsvonatot. Hazafelé menet hiába is érnék el, és meg kell várniuk a délután félóránként, 18 óra után óránként járó, sokszor késő, zsúfolt és elhanyagoltabb állapotú személyvonatot. Nem jobb reggel sem: május 15-től tömegek azért nem szállnak fel a Budapestre menő gyorsra, hogy megvárják a késve érkező, a gyorsvonatot előreengedő, gyakran apályán veszteglő, esetenként pedig kimaradó, szintén zsúfolt személyt.

Egy így pórul járt munkatársunkat – és a fülkében a többi, hasonló helyzetű utast – a kalauz arról tájékoztatta a pótjegy eladása közben, hogy ez azért van így, mert a „MÁV-Start mentesíteni akarja az osztott bérletes elővárosiaktól a gyorsvonatokat”. Közlése hangsúlyozottan nem hivatalos MÁV álláspont.

A MÁV-Starttól kapott tájékoztatás szerint a társaság 2006. óta ad el az utasoknak Budapest-bérletet, illetve fogadja el azokat meghatározott járatain. A bérlet a Budapest közigazgatási határán belüli, vasúti jegyváltás nélküli utazást teszi lehetővé, míg a várost is érintő, a korábbi BKSZ-területén belüli utazásokhoz csatlakozó jegy vagy bérlet váltható. A MÁV-Start a BKK-bérletek árából fix összegű térítésre jogosult, ennek mértéke bérlettípusonként van meghatározva. Az általa eladott Budapest-bérletek darabszáma az elmúlt 3 évben folyamatosan nőtt.

A Budapest-bérletekből származó bevételből a MÁV-Start a BKK-tól évente 350 millió forintot kapott. A kieső bevételek ellentételezését az ellátásért felelős NFM a közszolgáltatási költségtérítésben fizeti meg. A Budapest-bérletekből származó tényleges bevételkiesés az ellentételezést és a BKK-tól a bérletek után kapott fix összeget meghaladja. A valós és indokolt összeg pontos meghatározásához azonban szükség lenne olyan komplex forgalmi felmérésekre, amely több napon át a Budapest környéki közösségi közlekedési szereplők mindegyikének bevonásával zajlik, ennek hiányában ugyanis lehetetlen pontosan meghatározni, hogy a Budapest-bérleteket milyen mértékben veszik igénybe az utasok a buszokon és a vonatokon. Támpontul szolgálhatnak a MÁV-Start által csatlakozó jegyként/bérletként értékesített teljesítmények, melyek mértéke 2012-ben:
• bérletek esetében 334 500 bérletet váltottak csatlakozó bérletként,
• menetjegyek esetében 1325 ezer menetjegyet váltottak csatlakozó jegyként. (Lásd még táblázatunkat.)

Pótjegybérlet hatezerért

Köztes megoldást talált a MÁV-Start Zrt. az ügyben. Felmentést ugyan nem adott a Budapest bérlettel rendelkező utasoknak a gyorsvonatokon való pótjegy vásárlása alól, ahogyan a saját maga által árult bérlet használóinak, de megkapta a tulajdonosi engedélyt ahhoz, hogy egy 30 napra szóló pótjegybérletet árusítson az agglomerációs, azaz a 100 kilométernél rövidebb utakra.

A bérlet hatezer forintba kerül. Ezzel tehát az utas nem sokat spórol, viszont nagy eredmény, hogy legalább nem kell naponta kétszer pótjegyért sorba állnia a pénztárnál.

A MÁV-Startnak egyébként kapnia kellene valamennyi pénzt a BKK-tól azért, hogy utóbbi bérletével az utasok használják a vasúttársaság vonatait, de úgy tudjuk, az összeg átutalása egyelőre késik.

A bérlet hatezer forintba kerül. Ezzel tehát az utas nem sokat spórol, viszont nagy eredmény, hogy legalább nem kell naponta kétszer pótjegyért sorba állnia a pénztárnál.

A MÁV-Startnak egyébként kapnia kellene valamennyi pénzt a BKK-tól azért, hogy utóbbi bérletével az utasok használják a vasúttársaság vonatait, de úgy tudjuk, az összeg átutalása egyelőre késik. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.