Lélegeztetőgépen tartott vállalkozások

Nem lehet eredményt elvárni azoktól a cégektől, amelyek versenyképessége minden területen alacsony, állami támogatásuk pedig az erőforrások elpocsékolását jelenti - áll a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Közgazdaságtudományi Karának felmérésében. A kutatást Világgazdaság „Innen szép nyerni elnevezésű”, a kkv-k versenyképességéről szóló konferenciáján ma ismertetik. A résztvevő 798 cég versenyképességi pontja 4,78 lett egy 9-es skálán, ami a maximális lehetőség 55 százaléka. A legalacsonyabb versenyképességi ponttal rendelkező cég 2,82 (31 százalék) a legmagasabbal pedig 7,36 (82 százalék) pontot ért el.

"Akinek egy kilences skálán 3-as a versenyképességi pontja, az körülbelül olyan, mint amikor a beteg infúzióval bekötve fekszik a kórházi ágyon” – nyilatkozta lapunknak a kutatás vezetője, Szerb László. A PTE egyetemi tanárát is megdöbbentette az, hogy a cégek mindössze 16,9 százaléka hajtott végre valamilyen innovációt, mivel a korábbi felmérésekben ez a harmadukra volt igaz. A cégek harmadánál nem volt termék, vagy technológiai innováció, 57,8 százalékuknál nem volt továbbképzés, 31,5 százalékuk pedig semmilyen marketingkommunikációt nem végez. „A cégek így a jövőjüket élték fel” – hangoztatta Szerb. Kiemelte, hogy a cégek együttműködési szintje is alacsony (54 százalékuk semmilyen együttműködésben nem vett részt), miközben nemzetközivé kellene válniuk, 40 százalékuknál azonban egyetlen egy alkalmazott sem beszél idegen nyelvet.

A felmérés szerint egyértelműen látható, hogy cégek bajai nem szűkíthetők le a pénzügyi források hiányára. Az egyedi, vállalati szinten jelentkező nehézségek általános gazdaságpolitikai eszközökkel történő kezelése nem igazán lehetséges. Szerb nem ért egyet azzal, hogy elsősorban a finanszírozási feltételeket próbálták javítani az állami támogatásokkal.

Szerinte nem feltétlenül javítja a kkv-k helyzetét, ha több pénzt, több hitelt, vagy ingyenes pályázati forrásokat biztosítsanak a számukra, sőt sok esetben káros is. A cégek ugyanis abban lesznek érdekelve, hogy a pályázati forrásokra figyeljenek oda, s nem alapvetően a piacokra. „Nagyon súlyos probléma, ha a cégek csakis állami forrásból tudnak fejleszteni, s nem a sajátjukból” – hangoztatta a kutatás vezetője.

Szerb szerint azokat a cégeket kellene segíteni szelektív eszközökkel, mentorálási programokkal, amelyeknél kellőképpen hasznosulnak a források. Túl sok cég van, amelyeknek alacsony a versenyképessége, ha ezeket támogatják, akkor ezek a cégek olyan állami forrásokat kötnek le, amelyeket mások hasznosabban tudnának használni. „Lélegeztetőgépen tartva a versenyképtelen cégeket elpazaroljuk az erőforrásokat" – hangsúlyozta a PTE tanára.

Szerinte a pályázatokban pénzügyi támogatást, nem általános módon, hanem olyan célokra kellene adni, ahol bizonyítottan nem hatékonyak. Ilyen például az innováció, a kutatás-fejlesztés. Forrásokhoz egyrészt azért nem jutnak a cégek, mivel a bankok is meghúzták a nadrágszíjat, sokkal inkább meggondolják, hogy adnak-e hitelt. Szerb szerint tükörbe nézhetnének a cégek is, hogy tulajdonképpen mire is kellene nekik a pénz és milyen biztosítékokkal rendelkeznek egyáltalán ahhoz, hogy ezt a pénzt hasznosan fel tudják használni és utána vissza is tudják fizetni.

A hitelezésnek azt kellene szolgálni, hogy biztosítsa a cégek fejlődését, kezelje a likviditási problémákat, biztosítsa a fejlesztési forrásokat, ahol nincs elegendő visszaforgatható profit erre a célra. „Magyarországon a cégek túlnyomó része a túléléshez veszi fel a pénzt, s nem rendelkezik azokkal a kondíciókkal, biztosítékokkal, ami egy pénzügyi intézetet meggyőzhetne arról, hogy érdemes valamiféle hitelt adnia” – hangoztatta a PTE egyetemi tanára.

Szerb szerint kiszámítható környezetet kell biztosítani a vállalkozásoknak. Szerinte nagyon kedvezőtlen üzeneteket küldenek a számukra, folyamatosan tesznek lehetetlenné bizonyos iparágakat egyik napról a másikra. Példaként sorolta a szerencsejáték-ipart, a dohánytermékek árusítását, az állami könyvkiadást, a patikákat, a meteorológusokat és állandóan lebegtetik a az italkimérésekkel kapcsolatos szabályozás szigorítását is. Ez a PTE tanára szerint szembemegy azzal, hogy a vállalkozás szabad és tulajdonképpen a piacról kellene valahogy megélnie. Az említett kormányzati üzenetek pedig ahhoz vezethetnek majd, hogy azok, akiknek a leginkább kellene, vagy nem vállalkoznak, vagy nem Magyarországon fogják ezt megtenni.

Kilenc pillért vizsgáltak

A PTE Közgazdaságtudományi Kara 2013 márciusa és júniusa közötti felmérését egy TÁMOP program is támogatta. A résztvevő 798 cég 60,6 százaléka mikro, 29,1 százaléka kis- és 10,3 százaléka közepes méretű cég. A versenyképességi pontokat a versenyképesség kilenc pillérjének értékeiből kalkulálták, ezek voltak a humán tőke, a finanszírozás, az együttműködés, a termék és termék-innováció, az adminisztratív rutinok és a döntéshozatal, a verseny és versenystratégia, a technológia és az infokommunikációs eszközök használata, és a marketing.