Maffiabiznisz a felszámolás?

„Önmagában már az is ellentmondás, hogy a felszámolókat elektronikus úton sorsolják, de esetükben elvárás a szakmai felkészültség is, a kettő ugyanis nem valósulhat meg egyidejűleg” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Blaskó Judit, a témában nemrég tanulmányt publikáló Transparency International Magyarország projektmenedzsere. A felszámolókat az NGM listája alapján sorsolják, de Blaskó szerint már az sincs tisztázva, pontosan milyen feltételekkel lehet újként bekerülni az adatbázisba.

A kiválasztás átláthatatlansága rendszeresen felmerül. Egy ügyben a hvg.hu tegnap megjelent cikke szerint a felszámolás megkezdése után csak három hónappal tette közzé a bíróság, hogy elektronikus kijelölési eljárástól eltérően rendelte ki a felszámolót, figyelemmel az adós társaság sajátosságaihoz igazodó szakértelemre. A projektmenedzser szerint végső soron ma Magyaroszágon a felszámolás intézményét „nem arra használják, amire való”, vagyis a hitelezők kielégítése helyett javarészt megszüntetik a kellemetlenné vált cégeket.

A cégek eltüntetésének problémájára kívánt választ adni az adóregisztrációs eljárás. Év elejétől az új jogszabály értelmében már csaknem 13 ezer cég esett át az új adóhatósági szűrővizsgálaton – közölte március végén a NAV. Az adóhatóság közleménye szerint ez év elejétől kezdve 12311 cégbejegyzésre kötelezett szervezetből 419 nem kezdhette meg „céglovagi” tevékenységét, mert a NAV jogerősen elutasította az adószám megállapítása iránti kérelmüket.

„A szabályozás értelmében az ilyen ügyvezető elméletileg nem jöhet vissza egy másik cégnév alatt, ám a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy ez továbbra is lehetséges” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Csatlós Csilla. A kintlevőségek kezelésével foglalkozó Direktinfo Kft. ügyvezetője példaként említette: a törvény nem tilthatja el az ilyen tevékenység végzésétől például az ügyvezető feleségét. Csatlós Csilla egyébként egyetért azzal, hogy a jelenlegi felszámolási gyakorlat nem a hitelezők érdekeit védi, holott ez lenne a legfontosabb feladata. „A 2011-es adataink szerint a hitelezők pénze az összeg egy százalékában sem kerül vissza hozzájuk.”

„Az esetek túlnyomó többségében valóban nincs más lehetőség az adott cég problémáinak kezelésére, mint a felszámolási eljárás megindítása, ám ekkor már gyakran kiürített, vagyontalan cégekről van szó” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Auer Katalin. A Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa hozzátette: „ráadásul a felszámolás szabályozásában az a szemlélet is háttérbe szorul, hogy a hitelezők érdekeit kellene a felszámolónak szem előtt tartani.”

Auer szerint változást jelenthetne, ha a hitelezők közvetlenebb kontrollt gyakorolhatnának a felszámoló tevékenysége felett, és adott esetben leválthatnák. „Jelenleg erre nagyon kevés lehetőség van, a jogszabály szerint az egyes hitelező osztályoknak együtt kell szavazniuk, és hitelezői osztályonként egyszerű többség kell a felszámoló leváltásához. Ezt sok, kis hitelező esetében nagyon nehéz megszervezni, főként a csődtörvény által előírt első hitelezői gyűlést követő 15 napon belül” – tette hozzá.

Egyébként csak súlyos, ismétlődő jogszabálysértés esetén lehet a felszámoló leváltását kezdeményezni.
A vezető jogtanácsos szerint a felszámolói névjegyzék módosításába sem lesz beleszólása a Bankszövetségnek. A rendelettervezet szerint közeljövőben készülő új felszámolói névjegyzékről az NGM vezetésével tárcaközi bizottság dönt majd, amelyben a hitelezőknek nem lesz érdekképviselete – mutatott rá Auer.

A felszámolók szerint is sok a kérdőjel
„Tévhit, hogy ha a gazdaságnak rosszul megy, akkor a felszámolóknak jól. A felszámolt cégek ugyanis legalább 80-85 százalékban nullás cégek” – utalt a Világgazdaságnak a vagyontalan vállalkozások nagy arányára Korompay Réka. A Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének ügyvezető igazgatója hozzátette: „ilyen esetekben nemhogy a hitelezői igényeket nem lehet kielégíteni, még szakmai munkára sincs lehetőség. Ehelyett ma már szinte minden esetben rutinszerű, adminisztrációs tevékenységről beszélhetünk, hiszen a legtöbb esetben a cégvagyon és a dokumentáció is eltűnik, mire a felszámoló megérkezik.”
Korompay szerint néhány sajtóban felkapott eset miatt nem szabad a felszámolókat megítélni. A szakmai és a bírák összefonódását szerinte az sem erősíti meg, hogy csak elenyésző számban térnek el az elektronikus sorsolástól, és akkor is indokolni kell a lépést. Korompay ugyanakkor hozzátette: maguk a felszámolók sem látják át a folyamatot. „Ha nyilvános, transzparens rendszer szabályozná a kiválasztás folyamatát, kevesebb támadás érné a felszámolókat. Emellett koncepcionálisan új csődtörvényre is szükség lenne, hiszen a meglévő, elavult jogszabály módosítgatása csak újabb joghézagokat teremthet.”

Szerző: Braunmüller Lajos