BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az EU komoly bajba sodorja a magyar méztermelőket

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Jelentős problémákat okoz a hazai méztermelésnek és -kereskedelemnek a magyar hatóságok indokolatlan szigora. Az EU mézirányelvének eltérő értelmezése azt eredményezi, hogy ugyanazt a mézet Nyugat-Európa megvenné, a magyar hatóságok pedig megsemmisítenék.

Az egyes tagállamok meghatároznak határértékeket, amelyek betartása esetén a méz tisztának minősül. Németországban például egy kilogramm mézben 10 mikrogramm alatti antibiotikumszint még nem jelent problémát. A magyar hatóságok viszont ragaszkodnak a teljesen antibiotikum-mentes mézhez, így az ami Németországban megfelel, azt itthon meg kell semmisíteni.

Ősztől tovább nőhet a bizonytalanság. Nem kizárt ugyanis, hogy a ma még nyugat-európai laborok által elfogadottnak minősített mézet fél év múlva szennyezettnek ítéli a magyar hatóság. A már működő, de akkreditációt még nem nyert nyíregyházi SGS Hungária Kft. laboratóriuma ugyanis hasonló eszközökkel, de jóval szigorúbban mér. Míg a belga Westling laboratórium a 2 mikrogrammos antibiotikum-tartalom alatti mintákat automatikusan tisztának minősíti, a nyíregyházi labor 0,1 mikrogrammos skálát használ. „Így ha a labor novemberben megszerzi az akkreditációt, nem tudjuk, mihez kell tartani magunkat” – mondta el lapunknak Horváth Zsuzsa. A mézcsomagolással és -kereskedelemmel foglalkozó Mézeskert 2002 Kft. ügyvezetője elmondta: így amire egy belga labor azt mondja, hogy nem tartalmaz antibiotikumot, az egy magyarban megbukhat.

„A gond az, hogy az egyes tagállamok eltérően értelmezik ugyanazt a jogszabályt, és a magyar hatóságok mindezt ésszerűtlenül teszik” – nyilatkozott a Világgazdaságnak Bross Péter. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke szerint a hazai hatóságok „nem tudnak egy uniós jogszabályt értelmezni”, ezzel pedig egy egész ágazatot tesznek tönkre.

A méhészet ráadásul nem is jelentéktelen gazdasági tényező. A körülbelül 15 ezer kisebb-nagyobb magyar méhészet áttételesen 40-50 ezer embernek biztosít megélhetést, és évente megközelítőleg 25 milliárd forintnyi értékű mézet termel. A hazai össztermelés több mint 80 százaléka exportra kerül, Magyarország produkálja az EU méztermelésének körülbelül a tizedét.

Hamarosan az EP előtt lesz a kérdés

„Tarthatatlan az az állapot, hogy az EU-nak nincs egységes szabályozása a mézben megengedett antibiotikum-tartalomra vonatkozóan” – jelentette ki a napokban egy brüsszeli szakmai konferencián Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő az Európai Parlamentben hamarosan megvitatandó, a méhészeti ágazat problémáiról szóló jelentést ismertetve.

Tabajdi felvetette azt is, hogy a méhek téli táplálására szánt cukrot sorolják „ipari cukor” kategóriába.

Tabajdi felvetette azt is, hogy a méhek téli táplálására szánt cukrot sorolják „ipari cukor” kategóriába. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.