Brutálisan jó üzlet a föld
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNem igazolta a földárak csökkenéséről szóló korábbi félelmeket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban kiadott statisztikája, hiszen a bérleti díjak és a földadásvétel árai növekedtek 2014-ben. A tavaly május elseje óta élő jogszabály a korábbiakhoz képest jelentősen leszűkíti azoknak a körét, akik földet vásárolhatnak. Ez a lehetőség gyakorlatilag csak a helyben lakó, igazolt földműves minősítéssel rendelkező vevőknek elérhető – azt leszámítva, hogy minimális méretű, legfeljebb egyhektárnyi földet bárki vehet. Komoly megszorítás az is, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végző cégek dolgozóit is kizárták a földvásárlásból.
A potenciális vevők számának drasztikus visszaesése, így a kereslet szűkülése nyomán sokan arra számítottak, hogy a földárak érezhetően csökkenni fognak. A KSH által a termőföldárakról és bérleti díjakról közzétett jelentés mindezt cáfolja, igaz, az áremelkedés mögött részben a törvény hatálybalépését megelőző vásárlások is állhatnak. 2014-ben a mezőgazdasági termőföldárak – a megelőző két év 12,8, majd 8,2 százalékos növekedése után – átlagosan 15 százalékkal voltak magasabbak az előző évhez képest. Ezen belül a legjelentősebb művelési ág, a szántó ára 16 százalékkal nőtt, így egy hektár szántóföld átlagára 2014-ben 884 600 forint volt.
Ettől az átlagértéktől persze nagyon nagy eltérések tapasztalhatók. A legjobb minőségű, illetve jó infrastruktúrával körülvett földek az ország két szélén vannak, Győr-Moson-Sopron, Vas, valamint keleten Hajdú-Bihar és Békés megyében cserélnek gazdát a legdrágább földek. Ezeken a vidékeken a földek átlagára jóval egymillió forint felett mozog. A legdrágább megye Békés, ott a szántók átlagára 1,127 millió forint hektáronként. A legszerényebb minőségű és legolcsóbb földek hagyományosan Nógrád megyében vannak, ott egy átlagos szántó hektárja félmillió forint alatt (491 500) forintért kel el.
Bár mind keresletében, mind pedig árában a szántó viszi a prímet, 2014-ben a többi művelési ág esetében is 10 százalék felett nőttek az árak az előző évhez képest. Az erdőterületek ára emelkedett a legkisebb mértékben, ám itt is 12 százalékos a bővülés, így tavaly 525 800 forintba került az átlagos erdő hektáronként. A gyep és a gyümölcsös területek ára 13, a szőlő területeké 15 százalékkal lett magasabb. A föld azért is jó befektetés, mert az elmúlt években nem csupán az ára, hanem az általa beszedhető bérleti díj is emelkedett. Tavaly a szántók éves és átlagos bérleti díja 5,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest, vagyis ugyanannyival, mint 2013-ban 2012-höz képest. A múlt évben egy hektár szántó országos éves bérleti díja 42 700 forint volt.
Olcsó az állami bérlet: tíz forint a negatív rekord
A legjobb minőségi szántók esetében a piaci bérleti díj 50 ezer forint körül alakul, számos állami földet, főleg a 2001-ben privatizált egykori állami gazdaságokhoz kapcsolódó területeket 20-25 ezer forintos áron bérelnek a jelenlegi használók. A földbérleti díj negatív rekordját alighanem a Hubertus Bt. által használt egykori Balaton-nagybereki Állami Gazdaság legelői tartják. A Hubertus mindössze 10 forintot fizet az államnak hektáronként, igaz, a szerződés értelmében évente több tízmillió forintot költ a terület vízkormányzására.
