Csökkentené a mezőgazdasági hitelezést az új törvény
A szervezet szerint a tervezet többségében közös szabályokat állapít meg a földtulajdon és a földhasználat (haszonbérlet) megszerzésének vonatkozásában, azonban sok esetben nem különíti el a két jogcímen rendelkezésre álló területet. Ezen joghelyek esetében nem egyértelmű, hogy csak a tulajdonolt, vagy a rendelkezésre álló területet kell e figyelembe venni, ezáltal az adott joghely rendelkezései nem értelmezhetők.
A mezőgazdasági igazgatási szerv engedélyezési jogköre mellett véleményezési jogkört kapnak úgynevezett ”helyi földbizottságok” a szerződéses árnak, a szerződés birtokpolitikai szempont szerinti megítélésének és a vevő-haszonbérlő kiválasztásának tárgyában. A földbizottságok felállítására és működésére vonatkozó információkat a törvény nem tartalmaz annak ellenére, hogy szerepük a tervezet alapján meghatározó. A földbizottságok véleménye alapján az adásvételi és a haszonbérleti szerződések engedélyezése megtagadható, vagy annak módosításához köthető, de lehetőség van a vevő vagy a haszonbérlő jogszabály szerinti és önkényes kijelölésére is. Ez a Bankszövetség szerint a hitelezési biztonság szempontjából erősen aggályos.
A mezőgazdasági vállalkozások által használt földterület 1200 hektárban történő maximalizálása nemzetgazdasági léptékű kérdéseket, az agrár-GDP visszaesését vetíti előre. A nagyüzemek által művel földterület kényszerű csökkentése munkahelyek megszűnését, a termelőeszközök kihasználtságának csökkenését, így a hatékonyság romlását és végső soron a vagyon leértékelését okozza. Ez sok esetben megnehezítheti, ellehetetlenítheti az egyes támogatásokhoz kapcsolódó vállalt kötelezettségek (foglalkoztatás, üzemben tartás, állatlétszám szinten tartás, stb.) teljesítését, ami támogatás-visszakövetelést vonhat maga után. A felső birtokmaximum alkalmazása, valamit - a haszonbérlet rendszerének átalakulásából adódóan – a hatályos bérleti szerződések lejártát követő bizonytalanság távlatokban nehezíti a gazdaságok forráshoz jutását. Amennyiben ugyanis teljes bizonyossággal nem állapítható meg, hogy a hitelszerződés teljes futamideje alatt a hitelfelvevő rendelkezésére állnak a hitellimit megállapításakor használt termelő eszközök (jelen esetben a termőföld), úgy vagy csak a biztos rendelkezésre állási időn belül (a haszonbérleti szerződés időtartama) nyújtható hitel, vagy a limit megállapítása során nem vehető figyelembe a bizonytalan tényezőből származó jövedelme.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint egyébként az idei első félév végén 265 milliárd forintnyi hitel volt kint a mezőgazdasági vállalkozásoknál, csaknem 5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A mezőgazdaságot ennek ellenére a bankok saját nyilatkozataik szerint szívesen hitelezik, főleg ha a gazdák uniós forrásokhoz is hozzájuthatnak.
Az új földtörvényt nem csak a bankok bírálták eddig, a tejipari cégek is nehezményezték, hogy rájuk nézve hátrányos kikötések vannak a tervezetben. A törvénytervezet szerint az agrárcégeknek meghatározott számú dolgozót kellene foglalkoztatniuk a bérelt földterület arányában, míg más gazdálkodásokra – családi gazdaságok, egyéni gazdálkodók, stb. – nem ír elő ilyen kötelezettséget a jogszabály. A gazdasági társaságoknak így irreálisan sok dolgozót kellene foglalkoztatniuk, miközben a családi vállalkozásokra semmiféle kötelezettség nem vonatkozik. Például egy 1200 hektáros területhez 100 dolgozót kellene foglalkoztatnia egy tehenészetnek, ami a Tej Terméktanács szerint életszerűtlen előírás. A szakértők szerint maximum a kertészeti ágazatban lehetne betartani a követelményeket.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) ugyanakkor jónak találja a tervezetet, szerintük a cél az, hogy a Magyarországon regisztrált, szakképzett, a mezőgazdasági tevékenységet élethivatásszerűen űző, lehetőleg helyben lakó magánszemélyek vásárolhassanak földet. A jogi személyek esetében továbbra is fenn kell tartani a kategorikus tilalmat, hiszen ennek hiányában követhetetlenné válna a föld sorsa.
