Divatba jöhet a raktározás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A törvény erősítheti a bizalmat a mára jelentősen visszaszorult közraktározással szemben. Míg korábban jelentős mennyiségű gabonát kezeltek ilyen módon, az elmúlt években ez visszaszorult. A közraktárba vitt gabona után kiadott közraktárjegy váltóként működött, értékesíthető volt, és hitelfedezetül szolgált, vagyis a gazdák a termény ellenében jutottak likvid pénzhez. A terület alulszabályozottsága azonban kirívó csalásokra adott alkalmat, nem egyszer pedig az árfolyamváltozások révén a hitel összege végül felülmúlta a fedezet összegét. A visszaélésekkel, cégbedőlésekkel, és milliárdos hitelezői buktákkal tarkított üzletnek a bizalomvesztés mellett végül a termelők javuló pozíciója vetett véget. Az elmúlt években tapasztalt magas terményáraknak, és az EU-csatlakozás óta megnövekedett területalapú támogatásoknak köszönhetően kevesebb igény van a közraktározásra. „Ez a két tényező jelentős mértékben javította a termelők likviditását, ez pedig rengeteg forgóeszköz-hitelt váltott ki. Így különösen 2009-2010 óta a közraktározás jelentősen visszaszorult” – mondta el a Világgazdaságnak Raskó György agrárközgazdász. Hozzátette: „a most elfogadott módosító viszont védi a raktározott árura hitelt nyújtókat, ami jó hír.”
A nagyobb biztonságra alighanem szükség is lesz a közeljövőben. „A világpiaci árak csökkenést mutatnak, és idehaza is jó termés várható, vagyis az árak csökkenése várhatóan tovább folytatódik” – fogalmazott Raskó, aki szerint ez növelheti a közraktározás iránti igényt.
„A mostani változások a közraktározásban részt vevőket szolgálják” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint a módosítás „erősítheti a termelők, a kereskedők, a feldolgozók, a hitelező bankok, valamint maguk a közraktározók biztonságát, így a konstrukcióval szembeni bizalmat is.” Vancsura szerint emiatt, és a várhatóan csökkenő gabonaárak miatt „a mostanihoz képest a közeljövőben élénkülést mutathat a közraktározás a közeljövőben.”
Milliárdokat bukhatnak a termelők
Egy két évvel ezelőtti módosítás óta a termelők vis maior esetén nem kötelesek a „jó erkölcsbe ütköző” terményértékesítési szerződések maradéktalan betartására. A korábbi kontraktusok esetén a gazdának akkor is le kellett szállítania a szerződött mennyiséget, ha például a jégkár miatt termése tönkrement. Ilyenkor terményvásárlásra kényszerültek. A kiszolgáltatottság enyhítése érdekében a Magosz nyomására módosult a jogszabály, és vis maior esetén a termelő nem köteles helytállni.A lépés eredményeképp azonban mára szinte nem is kötnek szerződést a kereskedők a termelőkkel. Vagyis míg a gazdák a régi rendszerben február-március táján még jobb áron tudtak szerződni, ma szerződés nélkül várják a betakarítást. Az aratás után a piacon hirtelen megjelenő gabona jelentősen lenyomja az árakat, idén ez több milliárdos veszteséget jelent a hazai termelőknek. Információink szerint a közraktározási törvény mostani módosítása mögött ennek a helyzetnek a kezelése is áll.
A lépés eredményeképp azonban mára szinte nem is kötnek szerződést a kereskedők a termelőkkel. Vagyis míg a gazdák a régi rendszerben február-március táján még jobb áron tudtak szerződni, ma szerződés nélkül várják a betakarítást. Az aratás után a piacon hirtelen megjelenő gabona jelentősen lenyomja az árakat, idén ez több milliárdos veszteséget jelent a hazai termelőknek. Információink szerint a közraktározási törvény mostani módosítása mögött ennek a helyzetnek a kezelése is áll.-->
