Gesztusok a tejtermelőknek
Nem veszik le az import UHT-tejet és trappista sajtot az áruházláncok polcaikról, ám intézkedéseket tesznek az ilyen termékeket népszerűsítő kampányaik leállítására – ez lehet a feloldása a tejtermékek körül múlt héten kialakult ellentmondásnak. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára még csütörtökön, a nagy áruházláncok képviselőivel tartott megbeszélése után közölte: tárgyalópartnerei ígéretet tettek arra, hogy az import UHT-tejet és a külföldről érkező trappista sajtot leveszik a polcaikról. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) azonban erre válaszul közölte: nincs tudomása arról, hogy az áruházláncok ilyen kötelezettséget vállaltak volna. Az OKSZ szerint a kereskedők a rendelkezésükre álló eszközökkel támogatják a magyar tejtermelő és -feldolgozó-ipart, ugyanakkor egyértelművé tette: a lakosság vásárlóerejének csökkenése szükségessé teszi az alacsonyabb árfekvésű tejtermékek forgalmazását is, és a vásárlók nem foszthatók meg a választás lehetőségétől.
Ha a külföldi áruk száműzését nem is éri el a kormányzat, egy másik irányból várhatóan jelentős gesztust tesz a magyar termelők felé. Az Országgyűlés ugyanis ezen a héten folytatja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kapcsán a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvény módosításának a részletes vitáját. A kormánypárti javaslatban ugyanis új szabályként jelenik meg a diszkriminatív árazás tilalma. Ennek lényege, hogy a jövőben nem lehetne azonos termékek esetében más-más árrést alkalmazni a magyar, illetve a más országokból származó árunál. Bár a jogszabály nem kimondottan a tejről és tejtermékekről szól, az ágazat szereplői szerint egyértelműen ezt a termékcsoportot érinti legjobban a változás.
A jogszabály gyakorlati megvalósításával kapcsolatban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egy pénteki, a tej világnapján megrendezett eseményen kijelentette: a diszkriminatív árképzés ellenőrzése hatósági feladat, amelyet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) hivatott ellenőrizni a társszervek, például a vám- és pénzügyőrség vagy a rendőrség bevonásával.
A majdani gyakorlattal kapcsolatban azért akadnak kérdőjelek. Bár a módosítás elvileg nem igényel uniós jóváhagyást, azt a magyar törvényhozás saját hatáskörben megszavazhatja, semmi nem zárja ki azt, hogy valaki később feljelentse Brüsszelnél a jogszabályt. Ebben az esetben egy várhatóan elhúzódó jogvita idején is nehézséget okozna a hatóságok számára olyan kapacitást felszabadítani, amely – legalábbis elvileg – nem csak a tejtermékekre vonatkozó jogszabály betartását képes monitorozni.
A magyar termelők számára kedvező lépés nem az egyetlen a Vidékfejlesztési Minisztérium repertoárjában. Pénteken Fazekas Sándor miniszter a már említett rendezvényen a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács képviselőivel írt alá stratégiai megállapodást. Hangsúlyozta: az egyezmény az első olyan stratégiai partnerségi megállapodás, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium egy társadalmi szervezettel köt. A felek a most megkötött szövetségtől a tejágazat egyensúlyának megteremtését várják. A beruházásigényes, így sok tőkét igénylő ágazatban valóban fontos lenne a kiegyensúlyozottság, a tervezhetőség megteremtése. Ennek érdekében a stratégiai együttműködés részeként rendszeresen tárgyal egymással a Terméktanács és a minisztréium, utóbbi pedig vállalta, hogy nem készít elő, és visz keresztül az ágazatot érintő jogszabályt a szakmaközi szervezet megkérdezése nélkül.
A kiegyensúlyozottság, kiszámíthatóság igényével kapcsolatban Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár elmondta: a tejkvótarendszer 2015-ös megszűnésével az unió kivonul az ágazat életéből, és „átadja a helyet a szakmának”. Ezzel – tette hozzá – fokozottabb együttműködésre készteti az agrárkormányzattal.
Tejmarketing: egészség és érzelmek
A hazai termelők, és a magyar termékek támogatásának eszköze lesz a jövőben a közösségi tejmarketing program is. A magyar termelők által előállított tej és tejtermékek importáruval szembeni népszerűsítése látszólag nem tűnik nehéz feladatnak, ám az elkövetkezendő három évben mindössze 150 millió forint áll rendelkezésre erre a célra. A tejágazat különböző szereplői – így a termelők, a feldolgozók és a kereskedők – eltérő érdekekkel rendelkeznek, ám a fogyasztás bővülése közös cél lehet. A kutatások szerint a hazai fogyasztók elvileg előnyben részesítik a magyar tejet és az abból készült termékeket, ám a gyakorlat mást mutat. A hazai márkák ismertségéhez és széleskörű kedveltségéhez ugyanis a felmérések szerint nem társul a hazai tej hasonlóan magas szintű védjegyértéke, míg más országokban – így például Franciaországban és Ausztriában – jóval patriótábbak és tudatosabbak a vásárlók.A most induló új tejmarketingprogram fő célkitűzése ezért az egészség, fittség hangsúlyozása mellett az olyan érzelmi társítások erősítése, amelyek például a rögös túróhoz, mint sajátosan magyar termékhez fűződnek.
A most induló új tejmarketingprogram fő célkitűzése ezért az egészség, fittség hangsúlyozása mellett az olyan érzelmi társítások erősítése, amelyek például a rögös túróhoz, mint sajátosan magyar termékhez fűződnek.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.