Jönnek a csődök a tejágazatban?

Ha nem is a húsiparban megfigyelhető csődhullám lesz 2013-ban, egészen biztos, hogy idén több tejfeldolgozó cég fog tönkremenni – jelentette ki Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnökhelyettese azon a sajtóeseményen, amelyet kedden tartottak Budapesten. Az ágazat helyzetét értékelve Mélykuti kifejtette: a magas árszintek miatt a hazai tej nehezen tud versenyezni az importtermékekkel, pedig az ágazat túlélése érdekében a magyar feldolgozó cégeknek vissza kellene szerezniük a belső piacaikat.

Az elnökhelyettes figyelmeztetett: a 2015-től élő uniós tejpiaci liberalizációra válaszul több ország növelni kívánja termelését. Mélykuti ezen a ponton Hollandiát említette példaként, amely a liberalizált piacon a mostaninál 20 százalékkal több tejjel szeretne megjelenni. „Ez a 20 százalékos növekmény önmagában több, mint Magyarország teljes termelése, és ennek a mennyiségnek nyilván piacot keresnek majd” – tette hozzá az elnökhelyettes.

2012 nehéz, ellentmondásos év volt a tejágazat szereplői számára – jelentette ki Mélykuti az eseményen. Míg tavaly év elején még „aránylag magas” tejárak voltak, amelyek 2011 óta emelkedtek, a tavalyi második negyedévre ez túlkínálathoz, és az árak eséséhez vezetett. Az elnökhelyettes hangsúléyozta: a tejágazat szereplőinek hosszabb távú célja az lenne, hogy lehetőség szerint minél több jó minőségű tejet dolgozzanak fel idehaza, ahelyett, hogy exportra viszik. Ezen felül cél lenne az árak nagymértékű ingadozásának tompítása is. „Az nem megy, hogy a nyerstej ára 65 és száz forint között ingadozzon egy éven belül” – fogalmazott Mélykuti, aki emlékeztetett: a tavalyi év közepén az aszály jelentősen megnövelte a termelők költségeit, ez párosult akkor a csökkenő árakkal. Az elnökhelyettes szerint a helyzet már a 2009-es év nehézségeit idézte, és az ágazat szereplői az üszők eladását fontolgatták. „Végül az év utolsó négy hónapjának áremelkedése kompenzálni tudta a termelők korábbi veszteségeit” – jelentette ki Mélykuti.

A Tej Terméktanács elnökhelyettese megjegyezte: bár az alapvető tejtermékek esetében nem 27, hanem 18 százalékos áfakulcs van érvényben, ez a forgalmiadó-terhelés is magas, a feldolgozók nagy része hátrányban van az áfacsalókkal szemben. Mélykuti Tibor szerint elengedhetetlen lenne az alapvető élelmiszerek áfájának 10 százalék alá csökkentése.

„Az áremelkedés csak a mélyponthoz, a tejválság 60–70 forintos áraihoz képest jelent némi konszolidációt, ha figyelembe vesszük a költségeket, már nem ilyen egyszerű a helyzet” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Maár András. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) gazdasági részlegvezetője lapunknak hozzátette: „a tejtermelés Magyarországon nincs közvetlen életveszélyben, de a költségek olyan mértékben megnőttek, hogy egyáltalán nem könnyű a termelők helyzete.” Maár szerint az egyébként is rendkívül tőkeigényes, és hosszú megtérülési idejű tejtermelés helyzetét nehezítette az is, hogy a közelmúltban „sok százmilliós” fejlesztéseket hajtottak végre a tehenészeteknél. Ezeket a beruházásokat a „piac kényszerítette ki, a tenyésztés modernizációja nélkül az állattartásnak nincs esélye Magyarországon” – tette hozzá.

Folyamatos lobbi a vérlisztért

Jelentős versenyhátrányt jelent az európai tejtermelőknek a fehérjealapú takarmányokkal kapcsolatos uniós szabályozás is. A kilencvenes években kergemarha-kórként elhíresült BSE-botrány miatt az EU betiltotta a korábban széles körben alkalmazott húsliszt és vérliszt takarmányként való hasznosítását. A termelők azóta más fehérjeforrásokkal, döntően a sokkal drágább szójadarával etetik az állatokat. Több ország is folyamatos agrárdiplomáciai nyomást fejt ki Brüsszelre, hogy az Európai Bizottság – megfelelő technológiai garanciák mellett – újra engedélyezze a korábban száműzött takarmánykiegészítők engedélyezését, amely jelentős költségcsökkenést eredményezhetne a termelőknek.