Jövedelmezővé válhat a húsmarhatartás

Az uniós csatlakozás a magyar szarvasmarhaszektorban olyan termelési biztonságot hozhat, amelyet a rendszerváltozás utáni években önerőből nem sikerült megteremteni. Az FVM kutatóintézete szerint a gazdák már 2004-ben kilónként 300 forintos átlagos nyereséget érhetnek el, szemben az utóbbi időszak veszteségével vagy "nulla körüli" eredményével. Az EU-ban a marhatermelés - miként a juh- és a kecsketartás is - a szigorúbb szabályozási forma alá esik. Az unió a támogatásoknál felső határokat állapít meg. További kötöttségként a gazdáktól pontos regisztrációt követel. Teljes körű és a mostaninál jóval részletesebb nyilvántartásokat kell vezetniük, illetve rendszeres ellenőrzésekre kell felkészülniük. Szükség lesz egyedi állatnyilvántartásra is, bár e téren Magyarország nincs különösebb lemaradásban.

Kedvező körülmény, hogy a csatlakozási tárgyalásokon sikerült bővíteni a kvótákat az EU eredeti álláspontjához képest - értékeli a helyzetet Lukács László, az Agrárrendtartási Hivatal osztályvezetője. Így például összességében 94 620 hízóbikára járhat támogatás, ami több mint kétszer nagyobb az EU induló ajánlatánál. Ráadásul ötvenezerrel meghaladja azon kilenc hónaposnál idősebb bikák számát is, amelyek a mai magyar állományban támogatásra jogosultak lennének. Szintén megfelelő lehetőséget kínál a húshasznú anyaállatok 117 ezres kvótája is, mivel a mai létszám ennél 60 ezerrel kisebb.

A bekvótázott uniós támogatások zömét a közvetlen jövedelemkiegészítő források teszik ki. A magyar gazdálkodók a teljes EU-s összeg legfeljebb 55 százalékát kaphatják meg 2004-ben. Ide alapvetően a vágási támogatás, a speciális marhaprémium és a húshasznú tehenek dotációja tartozik. A vágási támogatást - amely borjaknál jövőre darabonként 6,6 ezer, felnőtt állatoknál 10,6 ezer forintot tehet ki - a vágóhídra adott és exportált egyedek után egyaránt folyósítják. A bikákra és a tinókra speciális marhaprémium is jár. Ennek induló mértéke jövőre bikánként mintegy 26,6 ezer forint lesz, amely az állatok kilenc hónapos kora után, egy alkalommal vehető igénybe. A tinókra viszont a dotáció kétszer, az egyedek kilenc és huszonegy hónapos kora után kérhető majd. Itt a teljes dotáció kezdetben állatonként 36 ezer forintot tehet ki, de ennek csak fele "fér majd bele" a 2004. évbe. A húshasznú tehenek utáni támogatás a kvóta erejéig minden olyan anyaállatra lehívható lesz, amely nem tartozik egy tételesen meghatározott fajtakörhöz. Egyedenként több mint 28 ezer forintot lehet igényelni 2004-ben.

A marhaprémium és az anyaállat-támogatás csak annak jár majd, aki betartja az állatsűrűségi előírásokat. Egyhektárnyi takarmánytermő területre nem juthat több két nagyállatnál. (Egy nagyállatnak felel meg a bika, a tehén és a kétévesnél idősebb egyéb szarvasmarha. A fél és két év közötti állatok 0,6 egységet tesznek ki.) A külterjességet - plusztámogatásként - az EU külön prémiummal ösztönzi, ha az állatsűrűség a hektáronkénti 1,4-es átlagot sem éri el. A speciális marhaprémiumhoz kapcsolt, további dotációs forma a szezonalitást csökkentő támogatás, amelyet az extenzív állattartással foglalkozó tagországokban azért folyósítanak, hogy az állatok ne egyszerre kerüljenek a vágóhidakra (várhatóan ez nekünk nem jár majd az eltérő termelési szerkezet miatt). Magyarország jövőre mintegy 400 millió forint kiegészítő dotációt is felhasználhat, amelyet fejlesztésekre, illetve tenyésztőszervezeti és normatív támogatásokra fordíthat.

A hazai agrárköltségvetés az idén mintegy 1,5 milliárd forintot költ a húsmarhaszektorra, jövőre viszont az összeg 9-10 milliárdra nőhet - közölte Lukács László. További pozitívum lehet, hogy az eddig csak "papíron" alkalmazott hazai garantált áras rendszert a belépéssel az unió intervenciós szabályozása váltja fel. Az intervenciót az EU akkor rendeli el, ha árutöbblet jelenik meg a piacon. Ekkor segélyt nyújthat a feleslegek magántárolásához, és differenciált exporttámogatást is hirdethet. Az intervenció szempontjából fontos, hogy a 2004/2005-ös gazdasági évben a minőséghez kötődő, hasított súlyra vetített EU-s alapár százkilónként 222,4 euró lesz. Ez 533 forintos árnak felel meg, ami több mint 15 százalékkal magasabb a Magyarországon ma érvényes, 462 forintos "minimális" szabályozási árnál.