Magyarországnak adtak igazat: adható földhöz támogatás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA magyar mezőgazdasági termelők földvásárlásához nyújtott állami támogatások igénybevételének lehetőségét 2013. december 31-ig meghosszabbító tanácsi határozat összhangban van az EU működéséről szóló szerződéssel – állapította meg Paolo Mengozzi főtanácsnok.
Mint ismert, a kisebb gazdaságok versenyképes birtokméretének kialakítása érdekében a kormány még 2004 előtt birtokösszevonási támogatási rendszert működtetett, valamint kamattámogatás formájában földvásárlási támogatást nyújtott. Több éves fennállása alatt a támogatást mindössze néhány ezer termelő kérelmezte, a legutóbbi kormányváltás után a forma meg is szűnt. 2007-ig volt adható ilyen jellegű támogatás, amely magába foglalta a notifikációs kötelezettséget is. A bizottság a támogatásokat 2007-ben notifikálta, azzal, hogy 2009. december 31-e után nem adhatók tovább, mondván: fenntartásuk gazdaságilag nem indokolt.
2009 novemberében Magyarország a tagállamokat képviselő Európai Tanácshoz fordult a támogatás nyújtásának 2013. december 31-ig történő meghosszabbítása érdekében az EU működéséről szóló szerződés azon rendelkezése alapján, amely lehetővé teszi, hogy rendkívüli körülmények fennállása esetén e szervtől kérjék az egyébként az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatás engedélyezését. A tanács Magyarország kérésének megfelelően meghosszabbította a támogatás nyújtására nyitva álló időszakot, a gazdasági válság miatt fennálló rendkívüli körülményekre. Emiatt az Európai Bizottság beperelte a tanácsot, mondván: a szervezet túllépte a hatáskörét, és a rendkívüli körülmények nem állnak fenn.
A tegnap kiadott indítványában Mengozzi főtanácsnok megállapítja ugyanakkor, hogy a tanácsnak volt hatásköre a vitatott határozat elfogadására és e hatáskörével nem élt vissza. Mengozzi főtanácsnok a gazdasági válságot továbbá rendkívüli körülménynek tartja, így a bizottság keresetének elutasítását javasolja az Európai Bíróságnak.
A kiadott közlemény hangsúlyozza: a főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot, amelynek bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást, az ítéletet pedig csak később hozzák meg. A főtanácsnoki álláspont azonban szinte minden esetben megegyezik az ítélettel.
A kérdéses támogatás éppen arról szólt, hogyan lehet segíteni a kisebb gazdaságokon, és lehetővé tenni, hogy ésszerű birtokméretet érjenek el – nyilatkozta lapunknak Máhr András, a MOSZ gazdasági részlegének vezetője, aki az uniós csatlakozás utáni években a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, majd szakállamtitkára volt. Hozzátette: „A támogatási formákat a minisztérium későbbi vezetése nem hirdette meg. A mostani döntés is azt jelzi, hogy a kérdéses támogatási formát sürgősen meg kellene hirdetni újra a szétaprózott birtokok összevonásának elősegítése érdekében.”
A készpénzes vevőké a terep
„Ha földet vásárolnak ma Magyarországon, azt szinte minden esetben készpénzért teszik. Hitelről, vagy egyéb, hosszabb átfutású konstrukcióról azért nem eshet szó, mert huszonnégy órán belül tucatnyi készpénzes jelentkező akad” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: „a hitel felvételénél egyébként is visszatartó erő az önrész magas aránya, valamint a kamat, és a kapcsolódó költségek magas szintje.Egyébként a mezőgazdaságban sokkal hangsúlyosabb kérdés a földhasználat a földtulajdonlásnál. A használat, vagyis a bérlet tekintetében például az egyéni gazdák birtokmérete 2000 és 2012 között a duplájára nőtt, amely nagymértékű koncentrációt jelez. Emellett a földtulajdonlás kérdése kisebb jelentőségű” – fogalmazott az agrárközgazdász.
Egyébként a mezőgazdaságban sokkal hangsúlyosabb kérdés a földhasználat a földtulajdonlásnál. A használat, vagyis a bérlet tekintetében például az egyéni gazdák birtokmérete 2000 és 2012 között a duplájára nőtt, amely nagymértékű koncentrációt jelez. Emellett a földtulajdonlás kérdése kisebb jelentőségű” – fogalmazott az agrárközgazdász. -->
