Trükköző gazdák - Tenyésztés helyett megeszik a juhokat
A kisebb egyéni, családi gazdákat és az agráriummal foglalkozó kkv-kat szeretné helyzetbe hozni az állam földjeinek bérbeadása során – hangzott el tavaly novemberben, amikor az első bérleti pályázatokat meghirdették. Az állattenyésztés támogatása a rendszer egyik kiemelt célja, ezért az bérleti idő 20 évéből ötben a nyerteseknek kötelező állatot is tartaniuk.
„Több olyan érdeklődő is akadt az elmúlt hónapokban, aki nem titkolta, hogy azért venne juhokat, hogy az állami földbérleti pályázatokon előnyre tegyen szert.
Ezek a vevők rendszerint tíz-tizenöt anyajuhot kerestek, de erre a célra a jerke is megfelel” – nyilatkozta a Világgazdaságnak egy magát megnevezni nem kívánó dunántúli juhtenyésztő. „Azáltal, hogy ennyi állatot fel tudnak mutatni, már regisztráltathatják magukat állattartóként, amiért plusz pont jár a földbérlésnél” – tette hozzá. A tenyésztő elmondta: egy kommersz, tartásra szánt anyajuhot már 20-40 ezer forintért meg lehet venni. A vevők keresik a jerkét, vagyis a még nem ellett, fiatal nőstény birkát is, amelynek tartásra szánt példányai 25-30 ezer forintért beszerezhetők, nemritkán olcsóbban is. „Tíz jerkével, vagyis akár már 300 ezer forintnyi befektetéssel is regisztrált állattartóvá válhat az ember” – tette hozzá a tenyésztő, aki elmondta: az ismeretségi köréből hasonló híreket hallott, ahol volt eladó juh, azt szívesen megvették a földre pályázók.
A juh a tartás viszonylag alacsony költségei miatt népszerű. A kedvező áron megvásárolt állatok tartása olcsó, a juh igénytelen legelőn is megél, tavasztól őszig különösebb költséget nem jelent a tartása, télre ugyan hodályba kell tenni az állományt. A vagyonvédelmi költségek persze felmerülnek, mert mint általában mindent, a juhokat is szívesen lopják.
„Jelenleg nincs az országban egymillió anyajuh sem, jóllehet az uniós csatlakozáskor még 1,2 millió volt, a kvótánk pedig 1,5 millió. Szükséges lenne tehát a tenyésztés fokozása, de komolyan vehető tenyésztési tevékenységbe nem fognak a vevők. A bérelt területen tartott birkák legeltetésével nem kell kaszálni, és néha, nagyobb ünnepeken lesz birkapörkölt” – érzékeltette a helyzetet.
A jelek szerint a cél nem is a tenyésztés. Az Európai Unió által biztosított területalapú támogatás összege idén hektáronként 57 ezer forint körül van, a földbérlet ennél jóval olcsóbb, egységesen 1250 forint aranykoronánként. Így például egy hektárnyi tíz aranykoronás gyep bérleti díja évente 12 500 forint, amelyre 57 ezer forintnyi területalapú támogatás kapható, vagyis a különbözet jócskán meghaladja a 40 ezer forintot. A juhtartás minimális költségeivel együtt is, ez 100 hektáron már több mint 4 millió forint évente.
