Hőségben hal a baromfi: 10-15 százalékkal drágább lesz a csirke

„Akár kétmillió tonnával kevesebb kukorica teremhet idén a forróság miatt, amely már önmagában 100 milliárdos bevételkiesést, és így 30–35 milliárdos jövedelemcsökkenést jelent” – sorolta a Világgazdaságnak a hőség okozta károkat Raskó György. Az agrárközgazdász azt mondta, hasonló a helyzet a napraforgó, a repce és a búza esetében is. „Utóbbiból biztosan nem lesz meg a 4 millió tonnás termés. Az időjárás számlájára írható termelésiérték-kiesés biztosan eléri a 200 milliárd forintot.”

A mostoha időjárás miatt így most már egészen biztosan nem ismétlődik meg a tavalyi rekordév, amikor a mezőgazdaság kiugróan jó teljesítménye húzta fel az éves GDP-adatot. Ráadásul további problémákra is számítani kell: a kisebb gabonatermés tovább emeli az amúgy is magas takarmányárakat, amelyek a tavalyihoz képest 10–15 százalékkal lehetnek magasabbak idén. Mindezt megelőzi az állattenyésztők közvetlen vesztesége, amely a melegre különösen érzékeny baromfikat érinti.

„Az első nagyságrendi becslés szerint hetente egymilliárd forint a baromfitenyésztők közvetlen kára” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Csorbai Attila. A Baromfi Termék Tanács elnöke hangsúlyozta: a közvetett költségek erre rakódnak rá, és nem látszik az időjárás enyhülése sem. „Ez egy vis maior helyzet, a közvetlen kárt ezért az államnak kell megtérítenie. Ha a segítségnyújtás elmarad, a termelők 60–70 százaléka is abbahagyhatja a tevékenységét, amely komoly alapanyagellátási problémákhoz vezethet” – mondta az elnök.

Az ágazat két tűz közé került: az elhullás mellett nőnek a takarmányárak is. „A búza, a kukorica, a szója ára napról napra emelkedik” – mondta Csorbai, aki szerint a közvetlen károk megtérítése után a közvetett veszteséget a vágó- és feldolgozóüzemek építik be átadási áraikba. „Az egyensúly eléréséhez kell az is, hogy az üzemek 10–15 százalékkal növeljék átadási áraikat, amely hasonló mértékű fogyasztóiár-emelkedést von maga után. Nagy a baj, ha az állami segítségnyújtás és az áremelés elmarad, akkor borul minden” – tette hozzá az elnök.

Az árakról szólva kijelentette: tavaly a gabonatermelők a 40 forint feletti kilónkénti búzaár esetén bízhattak abban, hogy megtérül a befektetett költség, az idén azonban az 50 forintos alsó árszinthez ragaszkodnának. Ez lényegében megfelel a jelenlegi árszintnek is, hiszen 50 forint alatt ezekben a hetekben nem lehet egyetlen gabonafélét sem megvásárolni, még a takarmánybúza ára is ezen a szinten mozog. Az elmúlt napokban azonban a többi szemestakarmány ára még ehhez a magas szinthez képest is nőtt, és nincs remény az árcsökkenésre ezután sem. A kormányhivatalok júniusi termésbecslése szerint az idén őszi búzát 1,1 millió hektárról takaríthatnak be. A vetésterület tehát 10 százalékkal több az elmúlt évinél, ám az idei termés – az időjárási szélsőségek miatt – így sem éri el a tavalyit.

Az árakról szólva kijelentette: tavaly a gabonatermelők a 40 forint feletti kilónkénti búzaár esetén bízhattak abban, hogy megtérül a befektetett költség, az idén azonban az 50 forintos alsó árszinthez ragaszkodnának. Ez lényegében megfelel a jelenlegi árszintnek is, hiszen 50 forint alatt ezekben a hetekben nem lehet egyetlen gabonafélét sem megvásárolni, még a takarmánybúza ára is ezen a szinten mozog. Az elmúlt napokban azonban a többi szemestakarmány ára még ehhez a magas szinthez képest is nőtt, és nincs remény az árcsökkenésre ezután sem. A kormányhivatalok júniusi termésbecslése szerint az idén őszi búzát 1,1 millió hektárról takaríthatnak be. A vetésterület tehát 10 százalékkal több az elmúlt évinél, ám az idei termés – az időjárási szélsőségek miatt – így sem éri el a tavalyit. -->