Világgazdaság Online

A lapunk birtokába került, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága által kiállított engedély szerint a szervezet hozzájárulását adta a betakarított, érett kukorica hasznosítására – vagy ahogy a levél fogalmaz: megsemmisítésére. Az engedély szerint a betakarított kukoricamagot hőerőművekben lehet elégetni, vagy 92 százalékos propionsavas kezelés után állati takarmányként hasznosítható.

A kormányzat a GMO-botrány idején még egyértelműen az azonnali, a beérés előtti megsemmisítés mellett foglalt állást. Akkor Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára is megerősítette: a vizsgálatkor a zéró tolerancia elve érvényesül, vagyis a legkisebb GMO-tartalom esetén is meg kell semmisíteni a termést.

Mindebből elvileg az következne, hogy bár a jog szerint Magyarországon tilos köztermesztésbe vonni genetikailag módosított növényfajtákat, a gyakorlatban ez mégis megtehető. Azon termelők ugyanis, akik nyáron nem vágták ki időben a kukoricájukat, végül betakaríthatták és takarmányként hasznosíthatták, vagy a későbbi felhasználóknak értékesíthették a termést, ahogy ez lapunk információi szerint meg is történt.

A hivatal válaszából kiderül: miután az érintett termelőket határozatban kötelezték a kényszerkivágás elvégzésére, a fertőzött állományok megsemmisítése az esetek 95 százalékában még a betakarítás időszaka előtt lezajlott. Ha egy termelő a megsemmisítést nem tudta a határozatban előírt időpontig elvégezni, úgy azt – a kötelezett költségére – az MGSZH végeztette el. Ám ha a termelő élt a fellebbezési jogával, a kényszerkivágás csak a fellebbezés viszszavonását követően történhetett meg. Ezen esetekben tolódhatott a megsemmisítés a betakarítás időszakáig.

Elképzelhető azonban, hogy kiderült: a nyáron kifogásolt ültetvényeken nem is genetikailag módosított kukorica nőtt. Így látja legalábbis egy a Világgazdaságnak név nélkül nyilatkozó, a témát jól ismerő kutató. Állítása szerint már a propionsavas módszer engedélyezése is ennek közvetett elismerése. A propionsav egy természetes karbonsav, amelyet takarmányok tartósítására használnak. „Abban a mennyiségben, amelyben a kukoricához, silóhoz adagolják, nem veszélyes az állatok egészségére, viszont a génkezelt kukorica ettől még GMO marad: a módosítás során beépített gén és az arról átíródó fehérje továbbra is kimutatható benne. Persze csak akkor, ha a tétel valóban genetikailag módosított” – mondta lapunknak.

Tehát ha van hosszabb távon kimutatható hatása a génmódosításnak, a kutató szerint a propionsav azt nem képes megszüntetni. Igaz, a kezelés megakadályozza a magok kicsírázását, vagyis a termés már nem szaporítható tovább. Az ügyben érintett vetőmag-forgalmazó cégek közül a Monsanto és a Pioneer már júliusban jelezte: nem értenek egyet az MGSZH állításával, és biztosak benne, hogy az általuk idehaza forgalmazott kukorica nem genetikailag módosított. A cégek állították: a forgalmazott vetőmag GMO-mentességét akkreditált nyugat-európai laborok eredményei bizonyítják.

Az MGSZH-labornak a vizsgálatok idején nem volt érvényes akkreditációja, igaz, erre Bognár Lajos úgy reagált: „A laborok az akkreditációjukat a szervezeti átalakítás miatt vesztették el, azaz nincs szó arról, hogy a műszerek megbízhatósága vagy a vizsgálati módszerek változtak volna.” A GMO-szenynyezést megállapító laboratóriumi mérési jegyzőkönyvek mindenesetre nem publikusak.

A Monsanto és a Pioneer is kereseteket nyújtott be a hivatal határozatai ellen. A Pioneer Zrt. igazgatója, Máté József a Világgazdaságnak elmondta: „A keresetünk továbbra is él, tárgyalás még nem volt, de addig is önként vállaltuk a kárrendezést. Minden költséget egybevéve nekünk körülbelül másfél millió dollárba került az ügy, a fő célunk mégsem a pénz behajtása, hanem az, hogy bíróság mondja ki a határozatok jogtalanságát. Meggyőződésünk, hogy a mérés nem volt megfelelő, a vizsgált kukorica nem volt genetikailag módosított.” Máté ugyanakkor hozzátette: „Az MGSZH azóta igyekszik konstruktívan hozzáállni a kérdéshez, tudomásunk szerint már nemcsak egy ember, hanem kettő végzi a teszteket.”

Az ok: a cég visszavonta a keresetét. Czepó Mihály, a Monsanto szóvivője lapunknak elmondta: „A Vetőmag Szövetség és Vidékfejlesztési Minisztérium közötti egyeztetések eredményeképp ma már minden vetőmagtételt jó előre megvizsgálnak a megfelelő akkreditációt szerzett laborok, valamint átlátható és betartható szabályok érvényesek a vetőmag-kereskedelemre. A vizsgálatokhoz szükséges mintákat tehát ma is folyamatosan ellenőrzik, csak azok kerülhetnek forgalomba, amelyekből GMO-tartalmat nem mutattak ki.” Amikor arról érdeklődtünk, mi volt az oka a hivatal határozatai ellen benyújtott keresetek visszavonásának, Czepó Mihálytól a következő választ kaptuk: „Az ügy számunkra megnyugtató módon ért véget, ennél többet nem szeretnénk hozzátenni.”