Világgazdaság Online

Hármas alá – így osztályozzák a hazai média korrupció elleni védekező mechanizmusait a sajtó képviselői. Az újságírók többsége szerint a szakmát jelentősen befolyásolja a politika. A magyarországi sajtó színvonalát a megkérdezettek 43 százaléka elégtelenre, vagy elégségesre osztályozta. A színvonal hiányosságaiért a legtöbb megkérdezett a kiadókat és tulajdonosokat okolja.

Az Uniomedia Communications és a Nézőpont Intézet „Médiatükör 2010” címmel online felmérést készített az újságírószakma politikai és gazdasági szereplőkhöz fűződő viszonyáról. Az e-kérdőívre válaszoló közel 500 újságíró 61 százaléka szerint szakmája teljesen, vagy részben a politika által befolyásolt, s mindössze 11 százalékuk állította, hogy nagyrészt független a politikától. A bulvár területen dolgozók közt 80 százalék volt azok aránya, akik szerint a magyar újságírást jelentősen befolyásolja a politika. Az életmód-tematikájú újságoknál, magazinoknál dolgozók látják legkevésbé borúsan a helyzetet, ám itt is több mint 50 százalék véli, hogy a befolyásoltság nagymértékű.

A sajtó az újságírók szerint korrupcióval erősen fertőzött, a kutatásban résztvevők 61 százaléka állította, hogy tud konkrét esetről. A magyar média korrupciós indexe ugyanakkor nem sokkal rosszabb, mint a hazai átlag: egytől ötig terjedő skálán 2,96, azaz „hármas alá”. Leginkább a felsővezetők ítélik rossznak a helyzetet. Körükben 30 százalék körüli azok aránya, akik teljesen, vagy részben korruptnak tartják a szakmát, és csak mintegy 20 százalékuk gondolja nagyrészt, vagy teljesen feddhetetlennek.

Ennél is kedvezőtlenebb kép bontakozik ki a médiamunkások véleményeiből, ha az újságírás színvonalát kell jellemezniük. A válaszadók 43 százaléka elégtelenre, vagy elégségesre osztályozta a hazai média nívóját, 49 százalékuk adott közepes osztályzatot, és csupán 8 százalékuk jó érdemjegyet, míg jelest egyetlen válaszadó sem. A szakterületeket összehasonlítva a bulvár és a gazdasági médiaszakemberek és újságírók adták a legrosszabb osztályzatokat. A ranglétrát követve a beosztott újságírók értékelték a legjobbnak, a felsővezetők a legalacsonyabb színvonalúnak a hazai médiamunkát. Még tragikusabban látja a szakma a tényfeltáró újságírás helyzetét: a megkérdezettek 69 százaléka értékelte elégtelenre vagy elégségesre a magyar média teljesítményét e területen.

A válaszadók megjelölhették, hogy kit tartanak leginkább felelősnek a magyarországi újságírás alacsony színvonaláért. Az összes megkérdezett 72 százaléka sorolta a fő felelősök közé a kiadókat és médiatulajdonosokat, 65 százalékuk a piac felsővezetőit, 56 százalékuk pedig az újságírókat. A politikusokat 55 százalékuk okolta. Legkevesebben a hirdetőket (11 százalék) és a PR szakmát (7 százalék) hibáztatták. A politikai újságírók tartják leginkább felelősnek a kiadókat és tulajdonosokat, a bulvárújságírás területén működők viszont a politikusokat jelölték meg nagyobb arányban.

A felsővezetők elsősorban a politikusokat hibáztatják a hazai média alacsony színvonaláért.

A válaszadók 64 százaléka említette, hogy saját szakterületén az újságírók leginkább a vezetőség elvárásainak próbálnak megfelelni. Az olvasótábor igényeit 54 százalék emelte ki, míg a politikai elvárásokat 34 százalék nevezte fontos, vagy nagyon fontos szempontnak. A hirdetők elvárásait 38 százalék tartja meghatározó tényezőnek, a társadalmi hasznosság elvét 52 százalékuk.

Az újságírók a PR szakmát is értékelték a felmérésben. Az eredmény lesújtó: a PR szakemberek a válaszadók mindössze 9 százaléka szerint rendelkeznek elegendő ismerettel a hazai médiáról. A megkérdezettek 89 százaléka állítja, hogy a kommunikációs szakemberek nincsenek tisztában az újságírók igényeivel, 92 százalékuk szerint pedig a PR szakma képviselői egyáltalán nem tudják, milyen információnak van hírértéke a média számára.