Világgazdaság Online

Megkeresésünkre az MTV azt a tájékoztatást adta, hogy a tavalyi évben az állami támogatás mértéke meghaladta a 28 milliárd forintot, mely az üzemben tartási díjból, a műsorterjesztési költségtámogatásból, koncessziós díjából és céltámogatásból tevődött össze. Ezt az összeget a céltámogatás teljes megvonásával 19 milliárd forintra csökkentette az előző kormány az idei esztendőre.

Ilyen helyzet állt elő, amikor az előző kormány 9,5 milliárd forint céltámogatás megvonásáról határozott összességében az MTV összköltségvetése 35 százalékkal csökkent. Így jelentős fedezetlen rész finanszírozásán dolgozhat a köztévé. Az adóhatóságnak és a szállítóknak kötelezettségeit fizetési halasztások és részletfizetési kérelmek alapján teljesíti az MTV. A társaság a havi számlák egy részét tudja csak rendezni, így jelentősen kiszolgáltatott a bérbeadó türelmének.

A királyi tévénél már 2007. óta folyamatosak az átalakítások, mondta Nagy Attila, az MTV gazdasági igazgatója. Az elmúlt öt évben nyereségesen gazdálkodott a köztévé, az ezt megelőző 10 év gazdálkodása során azonban közel 50 milliárdnyi veszteséget halmozott fel a televízió. Nagy Attila véleménye szerint a közmédiumok kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen elsősorban állami támogatásokból gazdálkodnak, melyek mértéke időről időre változik. A  televízió saját kereskedelmi bevételei az összköltségvetés töredékére nyújtanak csak fedezetet, amelyek 2009-ben a 4,626 milliárd forintot értek el, az idei évre ezt a tételt egy minimális visszaeséssel, 4,513 milliárd forintra kalkulálja a televízió vezetősége.

A gazdasági igazgató beszámolója szerint a fix költségek között elsőként az összköltségvetés közel 20 százalékát kitevő műsorterjesztési költségeket kell megemlíteni, amely tavaly elérte a 6,973 milliárd forintot és az idei évre 7,555 milliárd forinttal kalkulál a televízió vezetősége. A második nagy költségkategóriaként az emberi erőforrást nevezte meg Nagy Attila, amelyre a költségvetésük harmadát fordítják. Az idei év során közel 9 milliárd forint személyi jellegű ráfordítása lesz a legnagyobb köztévének, mely összege 2007-ben még 12 milliárdra rúgott. A bérleti díjak és egyéb rezsiköltségek 4 milliárd forintot tesznek ki. Ezen költségek finanszírozására kapja a televízió az üzembentartási díjat, mely az idei évben 10 milliárd forint.

A köztévé menedzsmentje a probléma megoldására hitelfelvételt javasolt a médium működését felügyelő kuratóriumnak. Az MSZP által delegált kurátorok első körben nem támogatták a hitel felvételét annak nem megfelelő biztosítékai miatt. Idő közben a tulajdonosi testület hozzájárult a hitelszerződés megkötéséhez.

Arról, hogy az új médiastruktúra miképp oldaná meg a köztévé finanszírozási problémáit még nem lehet tudni semmit. A készülő médiacsomag ugyanis tovább szűkítené az MTV forrásait, az üzemben tartási díjakat öt-öt százalékkal csökkentené így, a királyi tévé a korábbi 40 százalék helyett 35 százalékban részesülne, ezen bevételből. Az így összegyűlt összeget egyébként az új médiahatóság osztja majd szét.

A Duna Televízió, mint a kisebbik állami támogatásból működő köztelevízió tavaly 232,8 millió forintos hiánnyal zárt a honlapjukon közzé tett beszámoló szerint. A 9,614 milliárd forint bevételi forrásból gazdálkodott, mely 655,2 millió forint saját bevételt tartalmaz. A fennmaradó 8,959 milliárd forint a különböző jogcímeket folyósított állami forrás. Ebből személyi jellegű ráfordításként 3,814 milliárd forintot számoltak el. A legnagyobb összeget  a műsorgyártással kapcsolatos költségek tették ki, amelyre 4,291 milliárd forintot számolt el tavaly kisebbik köztévé, amelyhez további 2,207 milliárd forintot számolnak el mint műholdas sugárzás költsége.