Sokba kerülnek a visszaélések

Jogszabályi változások hatására és a nemzetközi trendeknek köszönhetően a következő években jelentős mértékben átalakulhat Magyarországon is a vállalati szférában a visszaélések, illetve a megfelelőség kérdésének kezelése a Világgazdaság által megkérdezett szakértők szerint. Az EY felmérése alapján az itthon működő vállalkozások mindössze 8,5 százaléka rendelkezik a visszaélések megelőzésével, valamint felderítésével foglalkozó önálló részleggel. Ezek a cégek jellemzően nagy nemzetközi társaságok hazai leányvállalatai, amelyek az anyacégeknél bevezetett eljárásrendeket alkalmazzák Magyarországon is – mondta el Bíró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Üzletág partnere. Az EY partnere szerint a hazai cégek bruttó bevételeik mintegy 5-7 százalékát veszíthetik el a korrupció és a különböző visszaélések miatt. Éppen ezért a hatékony megelőző intézkedések bevezetése nem csupán a változó törvényi szabályozás miatt lehet fontos, de kedvezően hathat a vállalkozások üzleti eredményeire is – fejtette ki Biró Ferenc.

A legnagyobb hazai vállalatoknál már jól érezhető a törekvés, hogy fellépjenek a visszaélések ellen, erre utal, hogy a TOP200 listán szereplő társaságok körében megtalálhatók az ezek kivédését célzó eljárásrendek és belső szabályzatok. Kérdés ugyanakkor, hogy mikor és milyen módon jelenik meg ez a típusú felelős gondolkodás a közepes méretű cégeknél. A Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők szerint a közeljövőben két olyan jogszabály is hatályba lép, amelyek erősíthetik a visszaélések elleni fellépést az üzleti szférában, nőhet az olyan társaságok száma, amelyek úgynevezett bejelentő rendszert működtetnek. Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker&McKenzie Ügyvédi Iroda vezető partnerének tájékoztatása szerint 2014. január elsején lép hatályba Magyarországon a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény, amely rendelkezik arról is, hogyan kell kezelni a vállalati szférában a munkavállalóktól, partnerektől érkező, a visszaélésekre vonatkozó jelzéseket. A jogszabály szerint ugyan nem kötelező létrehozni bejelentési rendszert, ám amely vállalat már rendelkezik ilyennel, vagy kialakít egyet, az köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni az erre vonatkozó szabályzatát. Vélhetőleg számos cég érdeklődésére tarthat számot és sok érzékeny kérdést vethet fel az az előírás is, amely szerint a vállalatok kötelesek lesznek közzétenni a közérdeket vagy nyomós magánérdeket érintő magatartási szabályaikat is.

Egy másik fontos változás jövő márciusban lép életbe, a Polgári Törvénykönyv módosulásával ugyanis a vállalatok vezető tisztségviselői a céggel együtt felelősségre vonhatók, ha cégvezetői minőségükben kárt okoznak harmadik félnek. Bár ennek pontos keretei egyelőre még nem látszanak teljesen tisztán, ez hatalmas változást jelent, hiszen számottevő mértékben megnő a menedzsment tagjainak felelőssége.

Új eljárásrendek

A vállalati visszaélések és korrupció elleni harc jegyében a világ több országában rendkívül szigorú jogszabályokat és eljárásrendeket fogalmaztak meg. Így például az Egyesült Államokban az FCPA (Foreign Corrupt Practices Act) törvény értelmében nem csak az amerikai tőzsdén bejegyzett vállalkozások, de azok leányvállalatai, szerződéses partnerei is büntethetők. Igaz, az érintett társaságok többnyire igyekeznek ezt elkerülni, és még a bírság kiszabása előtt megállapodnak, ahogyan az például a Siemens esetében is történt 2008-ban.