Szállodaépítés parkolópályán

Bő tíz éve várja a hiába a horvát tengerpart egyik koronaékszerének számító Primosten település, hogy a magyar hátterű Primosten d.d. mintegy 60 millió euróból felépítse, illetve átépítse ott azokat a szállodákat, amelyekre privatizációs szerződésében kötelezettséget vállalt. A horvát hatóságok már a hasznosítatlan turisztikai ingatlanokra kivetett adóval is sújtották a késlekedő céget. Az ügyet nemrég címlapján tárgyalta a Nedeljni Jutarjni, egy hazai laptársunk pedig (alapítványi finanszírozású cikkében) is szánt terjedelmet szánt a történetnek.

„Nem építkeztünk, mert ezt a Horvátország Privatizációs Alap által biztosított feltételek nem teszik lehetővé” – válaszolt lapunknak a Primosten d.d.-t is ellenőrző Adriatiq befektetőcsoport 80 százalékos tulajdonosa, Vitézy Tamás. Tájékoztatása szerint – amelyet a Világgazdaságnak átadott dokumentumok másolatai is igazolnak –, a problémát a privatizációs szerződés két nem teljesült pontja, és az okozza, hogy a megállapodás meg sem születhetett volna 2002-ben, mert az aláírása előtt egy hónappal érvénytelenítették a területre vonatkozó rendezési terveket, és új terv készítését rendelték el. Erről tudnia kellett volna a Primosten d.d.-t építési kötelezettség előírásával eladó Horvát Privatizációs Alapnak (HFP).

Az új terv viszont csak 2012-ben készült el, akkor is csak úgy, hogy azt a Primosten d.d. finanszírozta. Ám építkezni még ma sem lehet, mert a privatizációs szerződés máig nem lépett életbe az említett két pont nem teljesülése következtében.

A 4.4. előírja a HPF számára Primosten d.d. ingatlanjai telekkönyvi bejegyzésének rendezését. 1994-ben ugyanis a Diamant Marina d.d. úgy alakult át a hat évvel később magánosított Primosten d.d. állami vállalattá, hogy az utóbbi eszközei között és így annak törzstőkéjében sem szerepelt néhány, egyébként a tulajdonában álló ingatlan. A 4.5 pont e helyzet „ésszerű határidőn belüli” rendezésére kötelezi a HFP-t. A HFP ezt elmulasztotta. Ráadásul még 2000-ben, az eladás előtti Primosten d.d. összes ingatlanjának telekkönyvi bejegyzésén megjelent az ingatlan vitatott helyzetére vonatkozó széljegyzet.

„Most tehát a cégünk minden, érintett ingatlannak a birtokában van, a fentin túl minden privatizációs kötelezettségét teljesítette, van területrendezési terv, és befektetőtársak is érdeklődnek. Mégsem tudunk továbblépni a privatizációs szerződés lezáratlansága miatt. Tíz és alatt a HPF nem válaszolt egyetlen levelünkre sem, de hiába kerestük a megoldást számtalanszor az illetékes minisztereknél és a miniszterelnökségnél. A HPF említett két lényeges hibája miatt rendkívüli kárunk keletkezett, ezt bejelentettük, de nem peresítettük a békés megoldás reményében.” – mondta lapunknak Vitézy Tamás.

Van még példa, de nem általános

Vitézy Tamás nem a peres megoldást látja kiútnak, bár a szövevényes történet egy szála kapcsán, a közvetett háborús károkhoz kapcsolódó kártérítés miatt a cég előző tulajdonosa bírósághoz fordult. Szerinte nem kizárt, hogy előfordulnak Horvátországban az övéhez és a Mol-INA ügy kálváriájához hasonló további esetek, de vannak kedvező tapasztalatok is. Az általa és Kerekes László által ellenőrzött, 183 millió euró alaptőkéjű Adriatiq d.d. másik négy projektje sok éve, problémamentesen működik. A jobboldali kötődésű Vitézy Tamásé a 735 ezer példányszámú, ingyenes Téma hetilap.