Világgazdaság Online

Megháromszorozódott az OTP Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) elfogadóhelyeinek száma az utóbbi negyedévben, a munkáltatói partnerek száma pedig több mint tízszeresére nőtt – közölte egy tegnapi háttérbeszélgetésen Róth Lajos, az OTP Pénztárszolgáltató Zrt. vezérigazgatója. „Felkészültünk a 2012 januárjától életbe lépett változásokra, és teljes körben biztosítjuk a legnépszerűbb béren kívüli juttatásokat elektronikus formában, hiszen az OTP Széchenyi Pihenőkártya mellett továbbra is megtartjuk és fejlesztjük a már több éve népszerű OTP Cafeteria kártyát is” - jelentette ki a vezérigazgató.

A jogszabályi változások miatt ugyanakkor ez év januártól jelentősen átalakult a cafeteria-rendszer: bizonyos béren kívüli juttatások adótartalma megnövekedett, és megjelentek új elemek is. A Széchenyi Pihenőkártyán pedig új alszámlák érhetők el, amelyekről a szálláshelyi szolgáltatások igénybevétele mellett most már a melegétkezési és rekreációs juttatásokra is költhetnek az alkalmazottak.

Az OTP Pénztárszolgáltatónál arra számítanak, hogy az alszámlák közül a melegétkezési lesz a legnépszerűbb, hiszen az OTP Cafeteria kártya forgalmazási adatai is arra engednek következtetni, hogy a munkavállalók az ételvásárlásaikat fedezik legszívesebben a béren kívüli juttatásokból. A sajtóbeszélgetésen elhangzott: jelenleg több mint 3200 helyen fogadják el az OTP SZÉP kártyát, és az elfogadóhelyek dinamikus növekedése 2012-ben is megmarad. Róth Lajos tájékoztatása szerint eddig mintegy kétezer munkáltató döntött úgy, hogy OTP SZÉP kártyát biztosít dolgozói számára. A társaság várakozásai szerint a kibocsátott kártyák száma év végéig meghaladhatja a több százezres nagyságrendet, amelyeket addigra több tízezer elfogadóhelyen lehet felhasználni.

„2012-ben is érdemes lesz a cafeteria-rendszereket fenntartani a munkáltatóknak, annak ellenére, hogy a béren kívüli juttatások után 2012. január 1-jétől 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás is fizetendő” – összegezte a változások legfontosabb tapasztalatait Mochlár Orsolya, a PwC Magyarország vezető menedzsere. A kifizetőt a béren kívüli juttatások után mintegy 31, az egyes meghatározott juttatások után mintegy 51 százalékos költség terheli, amely ugyanakkor még mindig lényegesen előnyösebb, mint a bérjövedelmet terhelő 96 százalékos munkáltatói teher azonos összegű nettó kifizetés mellett. A béren kívüli juttatások egyedi értéke mellett – tette hozzá – 2012-ben újra figyelni kell majd azok együttes összegére is, hiszen a kedvezményes adózás legfeljebb évi 500 ezer forintig érvényesíthető.