A hazai szállodák jó része nem kér az új csillagozási rendszerből

Még szeptemberben újra ülésezni fog a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviselőiből álló bírálóbizottság, és döntenek több szálloda pályázati minősítéséről, csillagok szerinti besorolásáról. Legutóbb júliusban 9 szálloda szerezte meg a minősítő védjegyet – Győrtől Szegedig –, úgy tudjuk, azóta csak nőtt az érdeklődés a Hotelstars minősítési rendszer iránt.

„Régóta várt intézkedés ez, nagyon kellett, mert tisztítja a piacot. Korábban saját magát minősítette a szálloda, és például nálunk 10 év alatt egyszer sem ellenőrizte senki, hogy mi alapján adtunk magunknak négy csillagot” – mondta a Világgazdaságnak Hoffmann Henrik. A siófoki és a mátraházi Hotel Residence tulajdonosa szerint a Hotelstars védjegy versenyelőnyt jelent, mert a nemzetközi minősítés garanciát és biztonságot jelent a hazai és a külföldi vendégeknek is. Hozzátette: a Balaton környékén is egyre többen csatlakoznak a rendszerhez, de tudomása szerint többen még jogosulatlanul használják a régi csillagokat.

A MSZÉSZ minősítő rendszere az Ausztria, Csehország, Hollandia, Magyarország, Németország, Svájc és Svédország szállodaszövetségeinek részvételével 2009. decemberében alapított Hotelstars Union által kidolgozott követelményrendszert alkalmazza. A mintegy 150 milliós piacon több mint 18 ezer szálloda minősítése azonos szempontok szerint történik 2010-től. A szaktárca és az MSZÉSZ hosszas tárgyalássorozat után végül júniusban kötött megállapodást, amely szerint a Hotelstars rendszert nemzeti szállodai tanúsító védjeggyé emelték, és csak azt használják a hazai szállodák minősítésére. Eddig 238 darab szállodát minősítettek, és további 219 már regisztrált. Ugyanakkor a KSH legfrissebb adatai szerint a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 3157 volt júliusban, ezen belül 990 bejelentett szállodáról lehet tudni. Valóban működő szálloda azonban mintegy 870 lehet az országban.

„A szállodák 4 évig használhatják a megszerzett védjegyet. A minősítési folyamat egyszerű és átlátható. Regisztráció után a szálloda először önminősítést végez, majd a minősítők a helyszínen ellenőrzik, hogy a megadott információk és pontozás megfelel-e a valóságnak. Amennyiben igen, szerződést kötnek, majd a szálloda megkapja a táblát és az oklevelet, mindennek egy hónap az átfutási ideje.

A regisztráció és minősíttetés között 60 nap a határidő” – mondta korábban lapunk kérdésére Kopócsy Andrea. Az MSZÉSZ elnöke a díjazással kapcsolatban kiemelte: nem céljuk, hogy bevételt szerezzenek (a befolyó összeget a védjegyet üzemeltető MSZÉSZ külön kezeli), már csak azért sem, mert – ahogy ő fogalmazott – jelképes díjakról van szó. Az egy-, két-, három-, illetve háromcsillagos superior szállodák, 11 szoba felett, 66 ezer forintot fizetnek a minősítésért. A négycsillagos, négycsillagos superior, ötcsillagos és ötcsillagos superior szállodáknak 377 ezer forintba kerül majd a minősítés. A díjszabást úgy próbálták kialakítani, hogy a hazai kis- és középvállalkozások keretében működtetett szállodák is csatlakozhassanak.

Sokat költöttek nálunk a szlovákok

A Magyar Turizmus (MT) Zrt. kutatása szerint Magyarország ismert és népszerű úti cél Szlovákiában, a harmadik legnagyobb arányban felkeresett desztináció. „Hazánk a rokon- és barátlátogatások mellett a – sokszor egyéb tevékenységekkel kiegészített – bevásárlóutak kedvelt úti célja, de a gyógy- és wellnessutazások, a vízparti üdülések és a városlátogatások is kedveltek” – közölte az MT. A Szlovákiából idelátogatók összesen közel 79 milliárd forintot költöttek 2011-ben.