Devizahitel-törlesztés pénztártagoknak
Hegedüs Sándor arra emlékeztetett, hogy az említett pénztárakba a munkáltatók továbbra is a minimálbér 30 százalékát fizethetik be munkáltatói hozzájárulás címén béren kívüli juttatásként. A változások nyomán azonban a pénztártag közüzemi díjainak finanszírozására és a lakáscélú devizahitel törlesztésére is fordítható a minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg havonta. Idősgondozás támogatására is fordítható a pénztártag, vagy közeli hozzátartozója részére ápolási intézményben való elhelyezés díja, de legfeljebb a nyugdíjminimum havi összege.
A nevelésiév-kezdési, tanévkezdési támogatás maximális összegét felemelték a minimálbér 30 százalékáról a minimálbér összegére. A hallgatók tan-, kollégiumi, vagy albérleti díja is megtéírthető ily módon.
„Persze az ördög ez esetben is részletekben bújik meg” – hangsúlyozta Hegedüs. A közüzemi díjak finanszírozására csak a védendő fogyasztók jogosultak. Ők azok, akik szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján, vagy a villamos energia ellátásban, vagy a fölgáz ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt. Devizahitel-törlesztés esetén feltétel, hogy a hitelszerződés aláírásának időpontját követő árfolyamváltozás miatt a törlesztő részlet mértéke legalább 20 százalékkal növekedett.
Ez utóbbi két támogatás az egyéni számlákról nem, csak a közösségiekről finanszírozható, tehát a pénztártag támogatáshoz való hozzájutása csak akkor válik biztosítottá, ha azt az adott pénztár saját szabályzatában lehetővé tette.
Hegedüs Sándor szerint a cafeteria rendszer kialakításához és működtetéséhez kapcsolódó leggyakoribb kritika az, hogy jelentős adminisztrációval jár. A cégvezetőknek azt kellett mérlegelniük, hogy az adminisztrációs teher növekedése és az ezzel járó költségnövekedés miként viszonyult az elérhető adómegtakarításokhoz. Az ilyen terhek csökkentésére több út is kínálkozik. „A társaságoknak könnyű, de a munkavállalókkal szemben konfliktusos megoldás lehet a cafeteria elemek szűkítése, kevesebb féle juttatás, kevesebb elszámolással jár” – mondta az RSM DTM Hungary Zrt. adópartnere. Az adminisztráció csökkentésében sem érdemes a végletekig elmenni: a nem megfelelő dokumentálás sokszor adókockázatot jelenthet.
Mit jelent a munkáltatói hozzájárulás
A személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a cafeteria keretében a minimálbér 50, illetve 30 százaléka erejéig a munkáltató önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári, egészségpénztári, vagy önsegélyező pénztári hozzájárulást fizessen. Nem határozták meg azonban a munkáltatói hozzájárulás fogalmát. A minisztérium szerint ilyenkor vissza kell nyúlni az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényhez: a munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a hozzájárulásból nem zárhat ki egyetlen olyan munkavállalót sem, akinek a munkaviszonya az adott munkáltatónál a hat hónapot meghaladja. A munkáltatói hozzájárulásnak minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegűnek vagy munkabére azonos százalékának kell lennie. Amennyiben azonban a munkáltató a fenti feltételeket nem tudja, vagy nem kívánja teljesíteni, és az eltérő összegű (akár 0 forint) munkáltatói hozzájárulásokat egy kellően kidolgozott és dokumentált cafeteria-rendszer keretei közé iktatja be akkor a kedvező adózási megítélés fennmaradhat.
