Gyorssegély a könyvpiacnak
A Márai-program leginkább a könyves szakma erős lobbierejét mutatja. Ugyanis a tavaly hivatalba lépett kormányzat költségcsökkentő törekvése a kulturális ágazatot sem kímélte, s sokáig úgy látszott, a megszorításokat nem kerülheti el a könyvszektor sem, hiszen a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) által kezdeményezett Márai-programot júniusban leállították, majd átdolgozásra javasolták.
Azt, hogy mekkora bajban van az ágazat, jól jelzik a forgalmi adatok: a könyvpiac 2008-ban stagnált, majd 2009-re a könyvvásárlásra fordított összeg 67,6 milliárd forintról 64,1-re esett vissza, és nem ígér pozitív változást a 2010-es statisztika sem. Zentai Péter László, az MKKE igazgatója elmondta: 2010-et „óvatos optimizmus” és „enyhe növekedés” jellemezte egészen októberig, ám a kereskedelmi szempontból legfontosabb adventi időszak nem hozta a várt eredményeket, sőt, a növekedés visszaesésbe fordult. „Sajnálatos, hogy nem indult el tavaly a program, mert nagy szükség lett volna a támogatásra” – nyilatkozta az igazgató.
A program a Nemzeti Kulturális Alapnál (NKA) elkülönített egymilliárd forinttal támogatja a könyvszakmát minden évben. Ebből 800 millió forint jut magyarországi és határon túli magyar könyvtáraknak könyvvásárlásra, 40 milliót fordítanak a magyar nyelvű alkotók számára kiírt alkotói támogatásokra, és 95 milliót szánnak a kezdeményezés népszerűsítésére. A fennmaradó öszszegből az NKA magyar műveket megjelentető külföldi kiadókat támogat, és fordítói ösztöndíjakat ír majd ki. A programot az NKA-n belül létrehívott két testület, a Márai Irodalmi és Tényirodalmi Kollégium vezényli le, a pályázatokat várhatóan még január végén kiírják – ekkor határozzák meg a részt vevő könyvtárak körét is.
„Az első néhány hónap feladatai közé tartozik a Márai-ösztöndíjra vonatkozó pályázat kiírása, a külföldi terjesztést célzó Publishing Hungary részprogram kidolgozása és elindítása, továbbá a teljes programot kísérő kommunikációs részprogramra vonatkozó pályázati felhívások közzététele” – közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium.
A könyvtárak első körben egy 250 irodalmi és 250 tényirodalmi címet tartalmazó úgynevezett Márai-listáról választhatnak, a listára kerülésre pályáznak majd a kiadók a nyilvános könyvesbolti forgalomban lévő magyar nyelvű kötetekkel. A tárca szerint az első lista várhatólag március végére készül el. „Az összeállításnál előnyt élveznek a kortárs magyar szerzők művei, illetve a gyermek- és ifjúsági irodalom” – tették hozzá. Zentai Péter László ugyanakkor kiemelte: a kollégium tagjaira hatalmas felelősség hárul, hiszen jelentős mennyiségről kell dönteniük. „Az első pályázat lesz a legnehezebb, hiszen vélhetően több ezer címmel pályáznak majd a kiadók. Az ötszáz cím szerintem elegendő arra, hogy egy igen sokrétű értékválogatás jöjjön létre” – vélekedett.
A könyvtáraknak nagy segítséget jelent a Márai-program – mutatott rá lapunknak a program kidolgozásában részt vevő kecskeméti megyei könyvtár igazgatója. Ramháb Mária kiemelte: 2009-ben a magyar könyvtárak hétmilliárd forintot fordítottak állománybővítésre, ez most 800 millióval egészül ki. A program célja, hogy az olvasók a Márai-listán szereplő értékes műveket minél szélesebb körben érhessék el – fűzte hozzá.
A hazai bibliotékák beszerzési kerete nagyon eltérő, jó néhánynak gondot okoz a rendszeres könyvvásárlás – magyarázta. „A könyvtárakat nem az állományukban meglévő kötetek számával, hanem a lakosságszámhoz mért, évente beszerzett újdonságokkal érdemes összehasonlítani. Ebben európai összehasonlításban le vagyunk maradva” – tette hozzá. A programban nem szerepelnek a 3000-nél kisebb lélekszámú települések, ezt Ramháb Mária azzal indokolta, hogy 2005-ben a kistérségi társulások keretében elindult a mozgókönyvtári szolgáltatás, ennek részeként jelentős számban kerülnek új könyvek a kis könyvtárakba.
Kérdéses a Magyar Könyv Alapítvány sorsa
Az általunk megkérdezett kiadók üdvözölték a Márai-programot, ám addig nem kívánták részletesen kommentálni, míg meg nem jelennek az első pályázati kiírások.A program főleg azoknak a köteteknek a megjelenését segítheti, amelyek egy szűk réteghez szólnak – mondta el Sárközy Bence, a Magvető Kiadó főszerkesztője. „Egy ezer példányban megjelenő, ámde fontos verseskötet, amely három-négyszáz olvasóra számíthat, kisebb megterhelést jelent így a kiadónak, hiszen ha bekerül a programba, a könyvtárak a korábbinál nagyobb példányszámban szerzik majd be” – vélekedett.
Előreláthatólag a program keretében körülbelül háromszor akkora összeg áll rendelkezésre a magyar művek külföldi fordítástámogatására, mint eddig – mondta. Ezt mostanáig a Magyar Könyv Alapítványon keresztül finanszírozták. Sajnos nem tudható, mi lesz az alapítvány sorsa – mondta Sárközy, aki szerint a szervezet kilátásba helyezett megszűnésével veszélybe kerülhetnek évtizedes kapcsolatrendszerek is. „A kulturális piacokon minden ország igyekszik felhívni magára a figyelmet, Románia például nagy összegekkel támogatja a külföldi művek fordítását. Még nagyobb lendülettel nyomulnak a katalánok, akik többek közt a Magyar Könyv Alapítvány mintájára hozták létre a Ramon Llull Intézetet. Érdemes összevetni, ők hány könyvvásáron voltak díszvendégek az elmúlt években, szemben Magyarországgal” – tette hozzá.
A program főleg azoknak a köteteknek a megjelenését segítheti, amelyek egy szűk réteghez szólnak – mondta el Sárközy Bence, a Magvető Kiadó főszerkesztője. „Egy ezer példányban megjelenő, ámde fontos verseskötet, amely három-négyszáz olvasóra számíthat, kisebb megterhelést jelent így a kiadónak, hiszen ha bekerül a programba, a könyvtárak a korábbinál nagyobb példányszámban szerzik majd be” – vélekedett.
Előreláthatólag a program keretében körülbelül háromszor akkora összeg áll rendelkezésre a magyar művek külföldi fordítástámogatására, mint eddig – mondta. Ezt mostanáig a Magyar Könyv Alapítványon keresztül finanszírozták. Sajnos nem tudható, mi lesz az alapítvány sorsa – mondta Sárközy, aki szerint a szervezet kilátásba helyezett megszűnésével veszélybe kerülhetnek évtizedes kapcsolatrendszerek is. „A kulturális piacokon minden ország igyekszik felhívni magára a figyelmet, Románia például nagy összegekkel támogatja a külföldi művek fordítását. Még nagyobb lendülettel nyomulnak a katalánok, akik többek közt a Magyar Könyv Alapítvány mintájára hozták létre a Ramon Llull Intézetet. Érdemes összevetni, ők hány könyvvásáron voltak díszvendégek az elmúlt években, szemben Magyarországgal” – tette hozzá. -->
