Világgazdaság Online

A Trendlabor Médiaindex 2010 eredményei azt jelzik, hogy a magyar újságírás is követi a nyugat-európai trendet, s a közeljövőben komoly változások várhatók: a közösségi média adta lehetőségek ismertek az újságírók előtt, bár még elsősorban magáncélra használják. De csak idő – rövid idő - kérdése, hogy ezeket a mindennapi munkájuk során is igénybe vegyék – állítja Szabados Krisztián, a Flow PR ügyvezető igazgatója.

A kutatás készítői szerint a jövőben egyre nőni fog azoknak az újságíróknak a száma, akik nemcsak napi szinten használják a közösségi média csatornáit, és tájékozottak azok funkcióiról, lehetőségeiről, hanem tudatosan fogják hasznosítani munkájuk során az itt megszerzett információkat, kapcsolatokat híradásaik elkészítéséhez, valamint terjesztéséhez egyaránt. Ennek köszönhetően elképzelhető, hogy stílusában, témaválasztásában egyre inkább a közösségi médiában népszerű témák és feldolgozási mód felé fog elmozdulni az újságírók nagy része, és ezáltal számos jelentős médium is.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a minőségi, etikai elvárások változnának, és ezek a szempontok a jövőben kevésbé érvényesülnének az újságírásban – a minőségi tartalom továbbra is piacképes lesz.

A válaszadók kétharmada gondolja magáról úgy, hogy jól ismeri, vagy inkább ismeri a közösségi média csatornáit, bár kicsit bizonytalanok a besorolásoknál, ötödük például az Origót és az Indexet is a közösségi médiához tartozónak vélte. Biztató viszont, hogy az olyan beugratós kérdésekre, melyek a Hírkeresőt, a Google-t és más, nem a közösségi médiához tartozó oldalak helyzetét firtatták, döntő részben helyesen válaszoltak.

Ami az újságíróknak a közösségi site-okon való jelenlétét illeti: 85 százalékuk regisztrált a Facebookon, kétötödük naponta felmegy az oldalra. Kicsivel többen, 87 százalékban vannak az iwiw-en, viszont már ritkábban használják: nagy részük csak hetente lép be.

A válaszadók negyede ír blogot (11 százalékuk többet is), 73 százalékuk nem, és általában véve is elmondható, hogy közel harmaduk soha nem tesz fel saját tartalmakat közösségi felületekre. A mikroblogok közül a Twitter névismertsége már magas, a megkérdezett újságírók 39 százaléka regisztrált is a site-on, de csak 22 százalék használja naponta. Közel háromötödük pedig elképzelhetőnek tartja, hogy munkája során a jövőben használni fogja a mikroblogokat. Érdekesség még, hogy a Tumblr nevű mikroblogszolgáltatás ismertsége a lakosság körében feltételezhető átlagnál nemcsak, hogy magasabb, de éppen annyian említették, mint a Blog.hu-t (10 százalék).

A más tartalmak megosztására alkalmas site-okat, így a Flickr nevű fotómegosztó, vagy a Scribd dokumentum megosztó site-ot nem ismerik, és nem igazán használják a válaszadók, és nem ismert a delicious linkmegosztó sem - holott általánosan elterjedt vélemény, hogy éppen ezek az alkalmazások könnyíthetik meg egy újságíró munkáját. Az alacsonyabb ismertséget az is előidézheti, hogy a hírek kibocsátói sem ismerik és használják ezeket a felületeket. Pedig az ide feltöltött anyagok, melyek lehetnek nyomdai minőségű képek, hosszabb dokumentumok, prezentációk nemcsak háttérinformációként szolgálhatnak az újságírók munkájához, hanem az online felületekre is beágyazhatók, ami színesíti, korszerűbbé teszi az online médiumok tudósításait.

A kutatás során a VoIP (Voice over IP – internetes telefonálás) használatára is rákérdeztek, a Skype-ra koncentrálva. Az eredmények meglepően magas használati arányt feltételeznek, mert ezek szerint a válaszadók négyötöde már használta, ismeri és el tudja képzelni, hogy munka céljára is használni fogja. „Bíztató arány, hiszen a Skype használat egyszerűsítheti és gyorsíthatja a kommunikációt.

Az ügynökségi munka során szerzett tapasztalataink ezt alátámasztják – igaz egyelőre kizárólag a külföldi médiumok újságírói veszik igénybe. Idehaza az újságírói kérdések, interjú igények nagyobb részben még mindig e-mailen vagy telefonon érkeznek be hozzánk, és az egyszerűbb információcsere is ezen a csatornán zajlik, pedig munkatársaink mindegyike rendelkezik Skype elérhetőséggel.” – fűzte hozzá Szabados Krisztián.

Kiemelkedő a mobilinternetet használók aránya is, mert a válaszadók több mint fele már rendszeresen igénybe veszi, további ötöde pedig a jövőben tervezi, hogy használni fogja. Ez a hírverseny további élesedését vetíti előre, hiszen a helyszínen rögzített tudósítás a mobilinternetnek köszönhetően akár valós időben is elérhetővé válik.

Az olyan, kiegészítő szolgáltatások, mint az RSS olvasók csak alacsony ismertséget értek el. Kevesebb, mint az újságírók egyötöde ismeri ezeket általában, de névvel említve például a Google Reader 78 százalékuknak ismerős volt. Ezzel szemben a Netvibes már a teljesen ismeretlen kategóriába sorolható.

Általában véve a közösségi médiát saját elmondásuk szerint leginkább információgyűjtésre használják, de többek között vélemények és viták felkutatására, az egyes ügyekkel és témákkal kapcsolatos tájékozottság megtartására, sztoriötletek gyűjtésére és hírek terjesztésére is igénybe veszik az egyes csatornákat.

A közösségi médiával kapcsolatban az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy hogyan alakul a jövője a hagyományos médiához képest, és milyen szerepet fog betölteni egyrészt a vállalatok kommunikációjában, másrészt pedig az újságírók munkájában. Az adott válaszok alapján a megkérdezettek közel kétharmada szerint szükséges, hogy az újságírók részt vegyenek a közösségi médiában zajló párbeszédekben és folyamatokban, sőt ötödük szerint „aki kimarad, az lemarad”.

Kétharmaduk hasznosnak vagy nagyon hasznosnak tartja a közösségimédia-csatornákat, azonban ami a hitelességük megítélését jelenti, hasonló arányban már megkérdőjelezik ezt.

A hagyományos média jövőben való jelentőségét illetően a válaszadók közel harmada úgy gondolja, hogy a közösségi média csökkenteni fogja, míg közel felük szerint egyformán fontos lesz a szerepük a jövőben.