Világgazdaság Online

A nemzetközi, emberi erőforrás tanácsadással és kiszervezéssel foglalkozó Hewitt Associates szerint a gazdasági válság után helyreálló környezetben a vezető európai vállalatok alaposan felülvizsgálták a felsővezetői javadalmazási stratégiát, kiemelten fókuszálva a teljesítményhez maximálisan köthető, erősen differenciáló ugyanakkor reális elismerésre. A Hewitt által készített elemzés (2010 Eurotop 100 Directors’ Remuneration) azt vizsgálja, hogy a tehetséges vezetők hosszú távú ösztönzésének érdekében hogyan tervezték újra a vállalatok fizetési struktúrájukat oly módon, hogy az párhuzamosan megfeleljen a tulajdonosi elvárásoknak is.

Jóllehet 2008/2009-ben a vállalatoknál viszonylag magas, átlagosan 5,5 százalékos volt a felsővezetők fizetésének emelkedése, érdemes megjegyezni, hogy ezt az értéket még a 2007-es büdzsé kialakításakor szabták meg, vagyis abban az időszakban, amikor csupán a pesszimista gazdasági előrejelzések prognosztizáltak kismértékű visszaesést, és csak a legborúlátóbbak beszéltek válságról. 2009/2010-re ugyanez az érték drasztikusan lecsökkent 1,3 százalékra. Mi több, az FTSE 100 vállalatok 60 százaléka 2009-ben teljesen befagyasztotta, vagy csökkentette fizetéseit a felsővezetői réteg számára és nem valószínű, hogy a jövedelmek növekedése egyhamar visszatér a korábbi szintekre.

A 2008/2009-es év bónusz kifizetései az üzleti eredményesség csökkenése mellett nem érhették el a korábbi évben tapasztalt 120-145 százalékos kifizetéseket, ugyanakkor meglepő, hogy 2008/2009-ben sem volt ritka Európa 100 legnagyobb vállalatánál az alapfizetés értékének 100 százalékos kifizetése bónusz formájában. De míg korábban a felsővezetők a nyereségmutatók növekedésében voltak érdekeltek rövid távú ösztönzőik kifizetésekor, addig 2009/2010-ben sokkal inkább a működési hatékonyságon, – így például a cash-flow vagy EBIDTA megfelelő szinten tartásán – van a hangsúly az ő elismerésükkor is.

Érdekesség, hogy a 2008/2009-ben tapasztalt részvényárfolyam esések következtében a Eurotop 100 vállalati köre nem csökkentette felsővezetőinek körében e juttatási forma súlyát a teljes jövedelem összetételében. Vida Zoltán a Hewitt javadalmazási szakértője hozzátette: "Nyugat-Európában mára már a vállalatok 63 százaléka adja a fizetés jelentős részét valamilyen hosszú távon ösztönző program, például részvényopciók vagy teljesítményhez kötött befektetési részvények formájában, melyben egyre kevésbé hangsúlyos a részvényárfolyamhoz kötött elem, hanem sokkal dominánsabb azoknak a faktoroknak a figyelembe vétele, amelyek az éven túli vállalati teljesítményt díjazzák."