Szabályozást vár az iparág
A 400 ezer munkavállalót alkalmazó, a nemzeti össztermék 7 százalékát adó létesítménygazdálkodás piacán nemcsak a gazdasági válság érezteti hatását jelentősen, hanem a tisztázatlan szabályozási kérdések is komoly kihívást jelentenek a szakmának – véli Décsi Gábor, a Dome Facility Services Group ügyvezető partnere, aki egyben a Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetség egyik tagja is.
Az iparágban a visszaesés első jelei már 2009 elejétől láthatók voltak, ugyanis a megrendelői oldalon folyamatosan szűkültek a rendelkezésre álló források. Ez eleinte az igénybe vett szolgáltatások díjainak újratárgyalását és versenyeztetését jelentette, majd egyértelműen megindult a volumencsökkentés. A következő évben már a piaccsökkenés is elkezdődött, részben a megrendelői oldal átalakulása miatt, részben pedig azért, mert 2010-re szinte eltűntek az elkészült új építésű létesítmények, ahol korábban új megbízásokhoz lehetett jutni. A tavalyi év már inkább az intenzívebb verseny kialakulásáról szólt a szektorban, mert új ügyfél hiányában sosem látott harc indult a meglévő projektekért.
A szakember szerint a gazdasági körülmények mellett komoly befolyásoló tényező az is, hogy a szakmai irányelvek, az etikai normák, a képzettséghez kötött működési jogosultságok, a működést szabályozó szakmai felelősségbiztosítások mind-mind válaszra váró, nyitott kérdésként merülnek fel. A szakmának olyan állami állásfoglalás kell, ami a működési feltételeket szabályozza, támogatja az oktatásfejlesztést és megteremti a jogorvoslati fórum kereteit.
Décsi Gábor szerint mindenekelőtt az egyértelmű szakmai normák lefektetése a legfontosabb. Ennek első lépése lehetne a Magyar Szabványügyi Testület birtokában lévő EU-s szabványokat tartalmazó anyag magyar nyelvű kiadása és a benne foglalt elvárások kötelezővé tétele.
Az idei évről szólva Décsi Gábor kifejtette, hogy az elmúlt évek után 2012 sem lesz könynyebb. A kilátások alapján az államigazgatási szervek átszervezése, a közintézmények összevonása, valamint a folyamatos vállalati csődök, és az egyre jelentősebb fizetésképtelenség további piaccsökkenést eredményez. Szolgáltatói oldalon tovább erősödik a konkurenciaharc, amely- nek ugyanakkor pozitív, piactisztító hatása is lesz.
Viszonylag nagy a hazai torta
A magyarországi létesítménygazdálkodási piac mérete 200-300 milliárd forint értékűre becsülhető, ebbe nem tartozik bele a 2000 milliárd értékű egyedi, úgynevezett belső létesítményüzemeltetés (a saját létesítményüzemeltető személyzettel rendelkező tulajdonosok)piaca. A piac nagyjából 15-20 egymilliárd forint feletti árbevételű szereplőt számlál (például: HM EI Zrt., Strabag PFS, Future FM, TriGranit MC, Hochtief FM), és 40-50 háromszáz millió és egymilliárd forint közötti árbevételű vállalkozást, köztük a Dome-mal.
Andó Patrik Viszonylag nagy a hazai torta A magyarországi létesítménygazdálkodási piac mérete 200-300 milliárd forint értékűre becsülhető, ebbe nem tartozik bele a 2000 milliárd értékű egyedi, úgynevezett belső létesítményüzemeltetés (a saját létesítményüzemeltető személyzettel rendelkező tulajdonosok)
piaca. A piac nagyjából 15-20 egymilliárd forint feletti árbevételű szereplőt számlál (például: HM EI Zrt., Strabag PFS, Future FM, TriGranit MC, Hochtief FM), és 40-50 háromszáz millió és egymilliárd forint közötti árbevételű vállalkozást, köztük a Dome-mal. Iparági definíció A létesítménygazdálkodás magában foglalja a kezelt épület műszaki karbantartását, takarítását, őrzés-védelmét, az energiamenedzsmentet, továbbá a munkavégzéshez kapcsolódó szolgáltatásokat, így az étkezést, a járműflotta-kezelést, az információs és kommunikációs szolgáltatásokat, továbbá az egészségügyi, tűzbiztonsági és munkavédelmi szolgáltatást is. A cégek az egyes részfeladatokat alvállalkozásba adják, így ez az iparág a kisvállalkozások területe, a feladatok pedig jelentős helyszíni szakmunkát igényelnek.-->
