Világgazdaság Online

– Milyen évet zárt tavaly a Szerencsejáték Zrt.?
– Minden mutató tekintetében jelentős javulás volt 2011-ben az előző évhez képest. Az árbevételünk várhatóan 15 milliárdos emelkedéssel, több mint 180 milliárd forintra nőtt, ilyen magas forgalmunk az elmúlt 20 évben még sosem volt. Az adózás előtti eredményünk meghaladhatja a 8 milliárd forintot. Hozzáteszem: már 2010-ben is kiváló eredményt könyvelhetett el a cég.

– Mi áll a bővülés mögött?
– Bár a lottójátékok iránti érdeklődés csökken, a bevételünk jelentős része még mindig az ötös lottóból származik. Számottevő forgalomnövekedésről beszélhetünk azonban a tippmix, illetve a kaparós sorsjegyek esetében, az utóbbiból származó bevétel a tervezettet több milliárd forinttal haladta meg. Ez főképp a tavaly bevezetett ezerforintos sorsjegyünknek köszönhető, a sikere minket is meglepett. Merészségnek tűnt az új termék piacra dobása ilyen gazdasági helyzetben, de úgy fest, ráéreztünk egy létező fogyasztói igényre. A lottónál is volt két közepesebb nyereményhalmozódás, amely a szokásos módon élénkítette a keresletet.

– A kaszinók forgalma ezzel szemben megsínylette az elmúlt éveket, miért döntöttek úgy 2011 januárjában, hogy 225 millió forintért megvásárolják Andy Vajna cégének 25 százalékos tulajdonrészét a veszteséges Tropicana Casino üzemeltetőjében?
– A tulajdonosunk az állam, és e tekintetben igyekeztünk úgy eljárni, hogy az ő érdekei érvényesüljenek. Ez a kaszinó évente csaknem 800 millió forintnyi koncessziós díjat fizetett be a költségvetésbe, illetve több százmillió forintnyi egyéb adót, ez mind elveszett volna, ha bezár. Úgy gondoltuk, a cégünk inkább felvállal 200-300 millió forint veszteséget – ráadásul belátható időn belül ezt meg is szüntetjük – azért, hogy az állam 1-1,5 milliárd forinttal „beljebb legyen”.

– Januártól jelentősen módosult a szerencsejáték-törvény, mi a véleménye a megújult szabályozásról?
– Szerintem az egyik legnagyobb gond a január elsején módosult szerencsejáték-törvénnyel az, hogy nem képez koherens rendszert, csupán toldozták-foldozták a korábbi szabályozást. Nem tartom szerencsésnek azt sem, ha egy állam a saját százszázalékos tulajdonában álló társaságát hátrányosabb helyzetbe hozza, mint az adott piacra beengedett egyéb szolgáltatókat. Konkrét példával élve: internetes kártyajátékot elméletileg már olyan cég is indíthat Magyarországon, amelynek nincs itthon székhelye, és 20 százalékos játékadó terheli őket. Mi is szervezhetnénk online pókert, de minket a játékadó mellett innovációs járulék és helyi iparűzési adó is terhel, így a mi adóterhelésünk 50 százalékkal magasabb. Amíg nem változik meg a jogszabály, addig nehezen tudnánk versenyezni a legálissá váló pókeroldalakkal. A rendszerünk azonban már most alkalmas lenne a piacra történő belépésre.

– A netes sportfogadás monopólium maradt, milyen terveik vannak ezen a területen?
– Teljesen új sportfogadási oldal indítását tervezzük az idén, amely a legnagyobb nemzetközi oldalakhoz hasonló kínálatot nyújt. Jelenleg egyszerre körülbelül 250 eseményre lehet fogadni, ez a szám több ezerre nő majd, és nálunk is lesz élő fogadás. Már 2012-ben néhány milliárdos árbevételt szeretnénk ezen a területen elérni, két-három éven belül pedig több tízmilliárd forintos forgalomra számítunk.

– Lesznek-e további, játékokkal kapcsolatos újítások?
– Soron van többek között a kenó és a luxor megújítása, és részt szeretnénk venni egy európai lottójáték és egy páneurópai totó indításában is. Utóbbiakat több ország közösen indítaná, így azok sokkal nagyobb nyereményalappal kecsegtetnek. Ennek létrejöttéhez azonban jogszabályi változásokra is szükség lenne.

– Mindezek fényében összességében milyen árbevételre számítanak az idei évben?
– Igyekszünk óvatosan tervezni, kiszűrve a tavalyi nyeremény-felhalmozódásokból származó többletbevételt, 170 milliárd forintot meghaladó árbevételt várunk.

– Az Átlátszó.hu portál a cikkében azt állította, hogy a Szerencsejáték Zrt. közbeszerzés nélkül milliárdokat költ el hirdetésekre, műsorkészítésre, méghozzá politikai alapon. Mi a véleményük erről?
– Valóban milliárdokat költünk el, és közbeszerzés nélkül, az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy nincs is utóbbira vonatkozó kötelezettségünk. Cégünknek saját, igen szigorú, auditált beszerzési rendszere van. Médiavásárlásra négymilliárd forintot költöttünk tavaly, az ezt végző cég kiválasztása pályázaton történt meg, esetleges politikai hátterét nem vizsgáltuk. Az eredményeink – amelyek többek között a médiajelenlétünknek is köszönhetők – pedig azt mutatják, hogy jó döntést hoztunk. A televíziós műsorok gyártására pedig még az előző vezetés kötött ötéves szerződést 2009-ben.