Visszaesés után stabil jövőkép - interjú Gerendai Károllyal

– Beigazolódtak azok a tavaszi félelmek, hogy baj lehet az idei fesztiválszezonnal?
– Részben igen, részben talán kevésbé. Az biztos, hogy sokkal többet kellett azért tennünk, hogy ne legyen nagy baj. A Sziget esetében lényegesen csökkentettük a kockázatot azzal, hogy 300 millió forintos kiadáscsökkentést hajtottunk végre. Ezzel stabilizáltuk a jövőképet, de ez nem jelenti azt, hogy minden veszély elmúlt. A megnövelt nemzetközi reklámkampány miatt, és a januárban elnyert Európa Legjobb Nagyfesztiválja Díj miatt arra számítunk, hogy összességében legfeljebb 10 százalékos lesz a visszaesés a nemzetközi jegyeladásban. A magyar piacon még nem látunk tisztán, de eleve belekalkuláltuk a visszaesést idei költségvetésünkbe. Arányaiban nézve a külföldi reklámkampányra 25–30 százalékkal költünk többet, mint tavaly, de így a magyarra kevesebb maradt. Rosszabb is lehetne a helyzet, hiszen volt olyan időszak az év elején, amikor 40 százalékos elmaradásban voltunk a 2011-es év ugyanazon időszakához képest Magyarország rossz külföldi megítélése és a Malév körül kialakult helyzet miatt.
– Tavaly a VOLT és a Balaton Sound kompenzálta a Sziget veszteségét. Idén is erre lehet számítani?
– A Sound biztos, hogy idén is nyereséges lesz, ez már látszik a jegyeladásokból. A költségcsökkentés miatt a Sziget üzleti mérlegét is sikerül javítani. A VOLT viszont a 95 ezres látogatottságával idén nem tudott egy olyan erős lábává válni a rendezvényportfóliónknak, mint tavaly. Utóbbi esetében a program sem úgy alakult, ahogy terveztük, és a tavalyi 102 ezer a plafont jelentette, így számítottunk arra, hogy nem lesz könnyű megismételni.
– Min múlik, hogy milyen zenekarokat tudnak idecsábítani?
– Alapvetően azon, hogy egyáltalán ki turnézik Európában, és kit tudunk megfizetni. Egy zenekarnak a presztízs számít, és a fellépési díj. Hetente legalább 20–30 konkurens rendezvény van Európában, amelyek a több bevételük miatt többet is tudnak ajánlani a fellépőknek. A magyar piacon viszont már így is sokan mondják jogosan, hogy drága a jegy. Nem véletlen, hogy a magyar fiataloknak mindenféle kedvezményeket próbálunk nyújtani.
– Évek óta mondják, hogy túlkínálat van a piacon, de mintha idén tényleg minden napra jutna egy fesztivál.
– Az országban megrendezett fesztiválok száma eléri a hatezret, tehát ott tartunk, hogy minden napra majdnem pontosan tizenhat efféle attrakció jut. Ma már egyértelmű, hogy túlkínálat van a piacon, miközben a különböző felmérések azt mutatják, hogy egyre kevesebb pénz jut mindenre, így a szórakozásra is. A gazdasági helyzetnek köszönhetően egyre nehezebb eladni a belépőket. Azt gondolom, hogy le fog tisztulni ez a piac. Annál ez sokkal nagyobb kiadást és kockázatot jelentő vállalkozás, minthogy ebből sokan sokáig életben tudjanak maradni. Deformálja a képet, hogy az állam jelentős támogatásokat ad olyan rendezvényeknek is, amelyekre a közönség visszajelzése alapján nincs szükség.
– Önök is jól lobbizhattak, mert a zenei fesztiválok belépőjegyeinek az áfája 27-ről 18 százalékra csökken.

– Nem számítottam arra, hogy ilyen gyorsan megszületik ez a döntés. Apró bosszúság, hogy a Balaton Soundra és a VOLT-ra még pont nem vonatkozik a rendelet. A csökkentés ellenére még mindig csak kisebb lett a versenyhátrányunk, mert az unióban 10 százalékos az átlagos áfaszint. Ugyanakkor fegyverténynek tartom, mert mostanában nem gyakoriak az ilyen engedmények.