Jól ment az éttermeknek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyarországon még sokkal szűkebb a fizetőképes kereslet a nívós éttermek iránt, mint Nyugat-Európában, de tavaly jelentősen növekedett a hazai vendéglátóhelyek forgalma. A KSH adatai szerint a vendéglátásból folyó áron 822 milliárd forint árbevétel származott, míg 2013-ban csak 754 milliárd forint. A kereskedelmi vendéglátásban 708 milliárd forint, a munkahelyiben 114 milliárd forint realizálódott (tavalyelőtt 655 milliárd, illetve 99 milliárd forint).
A bővülést egyrészt a cafetéria rendszeren keresztül támogatta a kormányzat – közölte lapunkkal a Nemzetgazdasági Minisztérium –, az olyan kormányzati intézkedések pedig, mint a családi adókedvezmények vagy a rezsicsökkentés több pénzt hagytak a családoknál, növekvő mértékben tudtak éttermi szolgáltatásokra is költeni, és nem csupán a napi meleg étkezés formájában, hanem szabadidős tevékenységük, utazásaik keretében is. A mélypont 2007-ben volt, akkor a megszorítások 15-25 százalékos forgalomcsökkenést okoztak az éttermekben. Akkoriban terjedt el, hogy a fogyasztók már a munkahelyen sem a közétkeztetést választották, inkább az élelmiszerüzletben vásároltak maguknak ebédet vagy pedig otthonról vitték be.
A piac telített, a rendszerváltás óta legalább négyszeresére növekedett az éttermek és vendéglátóegységek száma, ráadásul erős a fekete- és a szürkegazdaság. Élesedik viszont a verseny Magyarországon a csúcsgasztronómiában, az elmúlt években számos prémium minőséget kínáló vendéglő nyílt meg, de idén is bővül a választék. A tervek szerint április 1-én nyit a Costes Downtown a Vigyázó Ferenc utcában a Prestige Hotel Budapest épületében, folyamatosan veszik fel az embereket, március közepétől pedig már próbaüzemben működnének.
[caption id="" align="alignleft" width="572"]
A bővülést egyrészt a cafetéria rendszeren keresztül támogatta a kormányzat Forrás: AFP[/caption]
Gerendai Károlytól, a Costes társtulajdonosától a Világgazdaság megtudta: mivel bérelni fogják az ingatlant, ezért mintegy 90-100 millió forintot kell költeniük a „mozgatható dolgokra”, főleg a minőségi borválasztékra és az étkészletre. Legalább egy évig párhuzamosan működik majd a két Costes, a 2010-ben megszerzett Michelin csillagot nem lehet automatikusan átköltöztetni. A Ráday utcai étteremben fejenként átlag 100 eurós költéssel lehet számolni, és a bevételek akkor fedeznék a működési költséget, ha minden nap teltházzal üzemelnének, de ez heti 3-4 nap sikerül.
A balatonszemesi Kistücsök Étteremnek összességében jó éve volt a 2014-es, de nem volt kiemelkedő. „Nagyon nehéz volt szabályozni az asztalfoglalások felvételét, mivel a sok eső, vihar és szeles időjárás miatt a kerthelyiséget sokszor nem tudtuk használni. Ilyenkor beszorultunk a terembe, ahol nem tudunk annyi vendéget kiszolgálni. A személyzet nagysága viszont arra a kapacitásra lett tervezve, így ez az eredményünket alaposan lerontotta” – mondta lapunknak Csapody Balázs tulajdonos. Hozzátette: sikerült fejlődniük a helyi beszállítókkal való együttműködésben, például végre van a régióban minőségi marhahús beszállítójuk is, ami eddig nagyon hiányzott. Jelentős plusz költség számukra egyértelműen a balatoni halászat leállítása – 2013 óta csak horgászni lehet a tavon –, és az emblematikus helyi halak, főleg a süllő beszerzésének ellehetetlenülése.
Kevesebben akcióznak
Holnap lesz a tizedik Torkos Csütörtök, amelyhez a Magyar Turizmus Zrt. közlése szerint kedd délelőttig 605 étterem (80 százalékban vidéki) csatlakozott; a regisztráció még tartott, így ez a szám emelkedhetett. Az elmúlt négy évben átlagosan mintegy 150 ezer vendég torkoskodott az éttermekben, de az érdeklődés lanyhul. A hatodik alkalommal, 2011-ben még 1200-nál is több étterem vett részt az akkor márciusra eső akcióban. A lemorzsolódás oka: ha mindent fél áron adnak, akkor óriási veszteséget termel az étterem, az év többi napján pedig a tapasztalatok szerint nem térnek vissza a kedvezményt kedvelő vendégek.
