Padlón a falusi turizmus

Már 2008 óta folyamatosan romlik a falusi turizmus helyzete, mára legalább harmadára esett vissza a hazai vendégforgalom, és egyelőre nem is látszódnak a feltápászkodás jelei. Ennek oka részben a korábbi adókedvezmények eltörlése. Magyarországon a falusi vendéglátóhelyek száma főként a jogszabályi változások és a szolgáltatók adómentességének korábbi eltörlése miatt a 2008-ban jegyzett 7500-hoz képest mára 4200-ra, a 800 ezer vendégéjszaka 2011-re 400 ezerre csökkent. A Dél-Dunántúlon például öt évvel ezelőtt még félezer falusi vendéglátóhely működött, ma valamivel több mint 400 van, a forgalmuk 5 évvel ezelőtt 100 ezer, két éve 27 ezer vendégéjszaka volt.

A KSH legfrissebb adatai szerint pedig a falusi szállásadásban tavaly 119312 vendég 349150 vendégéjszakát töltött el. A turisztikai régiók közül Észak-Magyarországon (31,1 százalék) regisztrálták a legmagasabb vendégéjszakaszámot, ezt a Nyugat-Dunántúl (23,7 százalék) és a Közép-Dunántúl (14,5 százalék) követte. A falusi szállásadásban 3186 vendéglátó várta a vendégeket 8864 szobával és 22977 férőhellyel 2012-ben. A vendéglátók 31,4 százaléka található az Észak-Magyarország régióban, 21,7 százaléka a Nyugat-Dunántúlon, illetve 12,7 százaléka a Dél-Dunántúlon. A férőhelyek száma mindegyik turisztikai régióban csökkent.

„Bizakodóak vagyunk, mert a 2008-as pályázatokból mostanra készülnek el a fejlesztések, ezért javulhat a szolgáltatások színvonala” – mondta lapunknak Szalay-Zala Andrea, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetség (Fatosz) titkára. Hozzátette: korábban áprilistól szeptemberig tartott a szezon és akár két hétig is maradtak a vendégek, mostanában azonban júniustól augusztusig és csak egy hosszúhétvégére érkeznek a túrázni vágyók.

A falusi turizmus adómentességének 2009-es eltörlése miatt sokan véglegesen abbahagyták, felfüggesztették a tevékenységüket vagy a feketegazdaságban folytatták. Korábban egy évben 800 ezer forintig nem volt adófizetési kötelezettség, csak regisztrálták a vendégforgalmat, és csupán az azon felüli részt kellett bevallani, illetve befizetni. Az adóbevallások készítése a főként nyugdíjas vendégfogadók számára vált teherré. Ezenfelül további 400 ezer forintos jövedelmig mentesültek az adófizetés alól, ha úgynevezett „vendégasztal” szolgáltatást nyújtottak. Ez utóbbi kategóriába tartozott például a kézművesbemutatók szervezése, a szálláshelyen történő étkeztetés, illetve az otthon készített termékek árusítása.

A könnyített SZÉP kártya használat elvileg idén nyártól segíthetne az ágazaton, már mindhárom kibocsátóval megállapodtak arról, hogy az általuk kibocsátott SZÉP kártyát a csatlakozni kívánó falusi szállásadók jelentősen egyszerűbben fogadhassák el. „Ez még nagyon gyerekcipőben jár. Nem érződik még a hatása. A honlapunkon keresztül tettük lehetővé, hogy a vendégek használhassák a plasztiklapra kapott juttatásaikat” – mondta Szalay-Zala Andrea. A falusi szállásadók túlnyomó többsége természetes magánszemély, kis- és mikrovállalkozás, akik közül korábban sokan jelezték, hogy szeretnének elfogadóhellyé válni, de egyrészt nem feleltek meg a bankok feltételeinek, másrészt óckodtak is az új eszköz használatától.

Motiváció nélküli utazás

Jelenleg a falusi turizmus az átlag belföldi utazó szemszögéből nézve a „mindenki számára megfizethető szálláshely” kategóriát jelenti, önálló motivációt, konkrét utazási szándékot erre a turisztikai termékre vonatkozóan kevés úti cél esetén érhetünk tetten – olvasható a Magyar Turizmus Zrt. 2013-as taktikai tervében. Elsősorban a városban lakó, családos korosztály tekinthető a falusi turizmus célcsoportjának. A legnépszerűbb régió változatlanul Észak-Magyarország, a Tisza-tó, Dél-Dunántúl és az Őrség. Ugyanakkor vannak még bőven olyan térségek, ahol a falusi turizmus alig-alig terjedt el.