Több vendég a szállodákban
A bázisidőszakhoz képest nőtt a vendégéjszakák száma, a 2006. évi teljesítményhez viszonyítva 2%-kal, 2008 azonos időszakához mérten 8%-kal volt alacsonyabb a forgalom.
A szálláshely-szolgáltatási piacot 2008 vége óta visszaesés jellemezte. 2010. január–májusban 1095 ezer külföldi vendég 2975 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégek és az éjszakák száma egyaránt emelkedett (6, illetve 4%-kal). Ez a növekmény annyit jelentett, hogy a forgalom éppen csak meghaladta 2006 első öt hónapjának szintjét. Az öt legjelentősebb küldő ország közül – Németország, Ausztria, Olaszország, az Egyesült Királyság és Oroszország – a brit és német vendégek által eltöltött éjszakák
száma csökkent 2009 azonos időszakához viszonyítva, a többi országból nőtt a forgalom.
A külföldivendégforgalom jelentős részét realizáló szállodákban a magasabb kategóriákban (öt-, négycsillagos egységek)
jelentős növekedést jelentettek a szálláshelyek, a többi kategóriában visszaesett az eltöltött éjszakák száma.
Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyek 1251 ezer belföldi vendéget és 2754 ezer belföldivendégéjszakát jelentettek, a vendégek száma 2%-kal mérséklődött, míg az éjszakák száma 1%-kal emelkedett.
A belföldivendég-forgalom közel háromnegyedét fogadó szállodákban 3%-os növekedés figyelhető meg az éjszakák számában az előző év azonos időszakához mérten. A vendégek körében szintén népszerű panzióknál
11%-os csökkenés következett be.
A Balatonon eltöltött vendégéjszakák száma a vizsgált időszakban stagnált, Budapesten pedig 4,5%-kal nőtt, zömében a visszatérőben lévő külföldivendég-forgalom bővülése miatt. A vendégforgalom visszaesése három turisztikai régiót érintett.
Január–májusban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 39%-os volt (1 százalékponttal magasabb,mint 2009 azonos időszakában), ezen belül az ötcsillagos szállodák a legmagasabb kihasználtsági aránnyal, 53,
a négycsillagos házak pedig 44%-os foglaltságot értek el. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli volt (50%), bár kapacitáskihasználtságuk 1 százalékponttal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől. Az új kategóriaként megjelenő, magasabb kategóriákban működő kastélyszállók az átlagosnál alacsonyabb kihasználtsággal
működtek az év első öt hónapjában (26%).
A vendégforgalom szerény növekedésével nem járt együtt a szálláshelyek árbevételének gyarapodása. A kereskedelmi szálláshelyek 2010. január–májusban összesen 78 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen
belül a szállásdíjbevétel 41 milliárd forint volt. A viszonylag magas külföldivendég-forgalmi részesedés miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a forint az euróhoz képest az első 5 hónapban kb. 8%-kal volt erősebb, mint egy évvel korábban. Május hónap kiemelkedően sikeres volt az ötcsillagos kategóriában, a kétharmados foglaltság a (nettó) REVPAR mutató 5%-os emelkedését eredményezte. Az összes bevétel a szálláshely-szolgáltatás fogyasztóiár-indexének csekély emelkedése mellett folyó áron 2%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 13 635 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) pedig 5309 forint volt. Budapesten a három–ötcsillagos kategóriákban a szobák átlagára 8500 és 27 000 forint, míg az egy kiadható szobára jutó árbevétel 3100 és 15 800 forint körül alakult (ami körülbelül 31–99; illetve 11–57 eurónak felel meg). Az európai összehasonlításban is alacsony átlagárak 11%-os mérséklődése is hozzájárult mind a belföldi, mind a külföldi szállásdíjbevételek visszaeséséhez.
A kereskedelmi szálláshelyek bevallása alapján májusban 1852 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési csekket (az előző év azonos időszakában 1866 egység), a belföldi vendégek az év első öt hónapjában (akár a megelőző évben) 5 milliárd forint értékben vásároltak szolgáltatásokat, ami az összes bevétel 6,5%-ával, a
belföldi szállásdíjak 36%-ával volt egyenértékű.
Kínálati oldalon 2010. május 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2428 volt, ezen belül a 820 szálloda 49 ezer szobával, a 971 panzió 12 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek száma (turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) 637 volt. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több ágazatban
működő – vállalkozások a szálláshelyeken májusban közvetlenül 28 ezer főt foglalkoztattak, ami az előző év azonos időszakánál 1%-kal kevesebb.
