A határidő előtt két nappal érkeztek be a furcsa pályázatok

Ugyanazon a napon alapított, ugyanarra a címre bejegyzett cégek nyertek el 12 milliárd forintot egy uniós pályázaton – írta a Varánusz blog. Mint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) internetes oldalán is elérhető adatok mutatják: mintegy 12,5 milliárd forintot nyert a szélessávú hálózat fejlesztésére szánt húszmilliárdos keretből öt cég.

A cégek tulajdonosi köre komoly egybeeséseket mutat a nyilvános információk szerint, és címük is ugyanaz. Sőt, ugyanarra a budapesti, Váci úti címre jegyeztek be négy másik, a győztesek közt is szereplő, még korábban alapított vállalatot is. Ezek egyike az az Enternet Invest Befektető, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., amelynek tulajdonosi körében ciprusi cég is megtalálható, és a felügyelőbizottságában szintúgy ül egy ciprusi tag is. A felügyelőbizottság tagjai közt van Seszták Miklós KDNP-s képviselő is, aki 2010 óta a parlament gazdasági és informatikai bizottságának tagja. Két ciprusi cég szintúgy érintett a győztesek tulajdonosi körében.

A cégek hátterével kapcsolatos kérdésünkre az NFÜ felügyeletét ellátó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) azt közölte, hogy a kiválasztáskor az NFÜ elsősorban a pályázó vállalkozást vizsgálja, másodsorban a közvetlen tulajdonosi kört. Ugyanakkor a projektek megvalósíthatóságának biztosítása és az állami támogatások védelme érdekében e projektek esetében csak 100 százalék biztosíték (pl. bankgarancia, ingatlanjelzálog) nyújtása mellett történik tényleges kifizetés.

A pályázati kiírás érdekessége volt, hogy az induláshoz gyakorlatilag elég volt az, hogy létezzen a cég – a hivatalos kiírás szerint ugyanis nem kellett referenciákat felmutatni, lezárt év sem kellett, csupán annyi feltétel állt az indulók előtt, hogy legalább egy főt foglalkoztassanak. Ennek a feltételnek minimálisan eleget is tesznek, mind az öt, frissen alapított vállalat létszáma 1 fős a cégnyilvántartás szerint. Ezzel kapcsolatban a tárca közölte: az egy fős minimumlétszám általános elvárás, esetünkben – mivel a kiírásra projektcégek is pályázhattak – annak biztosítására szolgált a feltétel, hogy a vállalkozás már ténylegesen létrejött.

A hozzáférhető céginformációk szerint az érintett cégeket mind 2012. július 4-én jegyezték be – alig három héttel azelőtt, hogy a május 14-én megjelent pályázati kiírás beadási határidejét szeptember 15-éig meghosszabbították az eredeti július 31-i időpontról.

Lapunk kérdésére, hogy mi volt a beadási határidő meghosszabbításának oka, az NFM azt válaszolta, hogy erre azért került sor, mert a projektek jellegéből adódóan komoly tervezési előkészítésre volt szüksége a vállalkozásoknak (nyomvonalak, kiviteli tervek, megvalósíthatósági tanulmány stb.), és a potenciális pályázóktól az a visszajelzés érkezett, hogy az említettek miatt, valamit hogy a teljes előkészület a nyári szabadságolások idejére esik, az eredeti határidőre nem tudnak elkészülni.

A szaktárca válaszából az is kiderült, hogy az érintett öt cég is a meghosszabbított határidőnek köszönhetően tudott pályázni, miután szeptember 13-15-én adták postára pályaműveiket, mint ahogy a beérkezett összes pályázat 90 százalékát is ezen időpontban küldték be.

Seszták Miklós is reagált: ő arról beszélt, hogy "a balliberális kormányok korábban tétlenül nézték, hogy 1000 milliárd forint landolt adózatlanul svájci és ciprusi bankszámlákon. A Gyurcsány-Bajnai kormány offshore cégeket hizlalt a nemzeti vagyonból, veszélybe sodorva ezzel a magyar államot. Bajnai Gordon máig nem adott magyarázatot az őt körülvevő offshore ügyletekre. A baloldal szemét most az szúrja, hogy az új alkotmány elvágta az utat az offshore cégek előtt: közpénzek nem vándorolhatnak tisztázatlan tulajdonú gazdasági társaságokhoz. Ha rajtuk múlna, ezt is törölnék az alaptörvényből".

A kereszténydemokrata politikus szerint önmagában az a tény, hogy valaki egy társaságban felügyelőbizottsági tag, semmilyen kihatással nincs a társaság működésére. Ezért a felügyelőbizottság a gazdasági törvény alapján a társaság ügyvezetését ellenőrzi. Ezt 2012 májusában megtették, és azóta semmilyen kapcsolata nem volt sem azzal a gazdasági társasággal, ahol felügyelőbizottsági tag volt, sem a többi említettel. Így a megnevezett gazdasági társaságok létéről, illetve a pályázatukról is csak a nyilatkozatok olvasása után szerzett tudomást - hangsúlyozta. Kitért arra is: a felügyelőbizottsági tagságról való lemondását már 2012. július 10-én bejelentette a társaságnak, azzal, hogy az az új felügyelőbizottsági tag megválasztásával, de legkésőbb 2013. január 15-ével megszűnik.