Oroszország az ukrajnai invázió után a világ legjobban szankcionált országává vált, messze megelőzve Iránt, Észak-Koreát, Szíriát vagy például Venezuelát.
2022 februárjától kezdve a Moszkvával szemben még objektív gazdasági elemzők is nagyon komoly gazdasági problémákat, két számjegyű gazdasági csökkenést vártak Oroszországban. Sok szakértő pedig a közelgő totális orosz gazdasági összeomlásról, a szankciók miatti teljes gazdasági elszegényesedésről vizionált.
A valóság ezzel szemben még annál is kedvezőbb lett, amit az orosz gazdaságpolitikusok reméltek.
Nézzük meg a főbb mutatókat:
– A 2022-ben az orosz gazdaság csupán –1,2 százalékkal csökkent, 2023-ban pedig +3,6 százalékos növekedésre volt képest. Ezzel tavaly az orosz gazdaság lett az egyik leggyorsabban növekvő gazdaság Európában, messze megelőzve az tagországait. (Az Európai Unióban Horvátország gazdasága lett a leggyorsabban növekvő gazdaság 2023-ban 2,7 százalékos növekedéssel. Az Európai Unió átlagos növekedési üteme tavaly 0,7 százalék volt.)
– Az orosz költségvetés helyzete stabil maradt. 2021-es bázishoz képest a központi költségvetés bevételei 2022-ben és 2023-ban is nőttek. A bevételek növekedési üteme meghaladta a kiadások növekedési ütemét. A költségvetés hiánya a háborús körülmények ellenére rendkívül alacsony. A költségvetési hiánya 2023-ban a GDP 1,9 százaléka volt. 2024-es hiányterv 0,9 százalék, a 2025-ös hiányterv 0,4 százalék.
– Az orosz kormány költségvetési tartalék alapja, az úgynevezett Orosz Nemzeti Jóléti Alap szükség esetén hitelfelvétel nélkül is több évre fedezi az orosz költségvetés hiányát. A Jóléti Alapba 2024. február 1-jén 130,8 milliárd dollár volt. Ez az összeg az orosz GDP mintegy 6,6 százaléka.
– A külső szintje folyamatosan csökken és rendkívül alacsony. 2016-ban a GDP 40,1 százaléka, 2023-ban a GDP 17,65 százaléka.
– Az olaj és gázágazatból származó jövedelmek ugyan 23,9 százalékkal csökkentek 2023-ban a 2022-es bázishoz képest, de a nem olaj és gáziparból származó jövedelmek viszont 25 százalékkal nőttek.
– A foglalkoztatottak száma 2021-es bázishoz képest nőtt, a reálbérek 2022 második felétől nőnek, a munkanélküliségi szintje jelenleg 3 százalék alatti.
– A z orosz mezőgazdaság 2022-ben és 2023-ban is rekordévet zárt. Az orosz mezőgazdasági 2023-ban a 4. legnagyobb lett a világon, búzában az első.
– Az 12 havi görgetett jelenlegi szintje 7,4 százalék, amely magasabb, mint a jegybanki tervekben szereplő 4,5 százalék.
– A 2022. február elején az akkor 75 rubel körül mozgó dollárárfolyam a háború megindulása után márciusra hirtelen felment 135 rubelre, majd a rubel folyamatosan elkezdett visszaerősödni. 2022. június végére 1 dollár már 52 rubel volt. Azóta viszont lassú, de folyamatos gyengülés figyelhető meg. Jelenleg (2024. március 11.) 1 dollárért 90 rubelt kérnek a devizapiacon.
–A jegybank kénytelen – az árfolyam védelme, az inflációs nyomás és a geopolitikai bizonytalanság miatt – 16 százalékon tartani az alapkamatot. (A spekulatív tőke csak felárral akar rubel pozíciót felvenni és a jegybanki devizatartalékok nyugati lefoglalása miatt az orosz jegybanknak interveniálási lehetősége is korlátozott.) Az orosz aranytartalékok szintje magas, 2300 tonna, ez jelenleg az ötödik legnagyobb a világon.
–Az irányadó MOEX moszkvai részvényindex 2022 októbere óta a két és félszeresére nőtt, 2024-re már jelentősebben meghaladva a háború előtti szintet.
– Az orosz bankrendszer stabil tudott maradni. Az üzleti és lakossági hitelezés nő. A bankszektor nyeresége 2023-ban elérte a 3,3 trillió rubelt. Az összes meghatározó orosz nagybank jelentősen növelte 2023-ban a nyereségét és a hitelkihelyezését. (2023 decemberi állapotnak megfelelően 219 bank, vagyis az orosz bankok 68 százaléka nyereségesen működött.)
– Az export volumene csökkent az elmúlt két évben. (De az orosz gazdaság ennél sokkal nagyobb export csökkenéseket is túlélt 2008–2009-ben, 2014–2016-ban, illetve 2020-ban.) Az orosz export csökkenését a nyersanyagok és energiahordozók volumenének a csökkenése okozta elsősorban.
– Az orosz szinten maradt az elmúlt két évben.
– Az orosz belső fogyasztás nem omlott össze. Számos területen 2023-tól már jelentős növekedés figyelhető meg. Például a személyautók piaca 2023-ban 69 százalékkal nőtt a 2022-es bázishoz képest. A nyugati márkák eltűnése által keletkezett űrt rögtön betöltötték a kínai autók, 17 százalékról 49 százalékra emelve egyetlen év alatt a piaci részesedésüket, illetve az orosz Avtovaz autóeladásai is nagyot ugrottak.
– A külkereskedelmi mérleg többlete az export csökkenése miatt csökkent, de még így is jelentős 140 milliárdos pluszt mutat 2023-ban.
– Az orosz cégek az elmúlt két évben módosították a beszállítói kapcsolataikat és az export célpiacaikat Nyugatról Keletre.
– Az ipari termelés a 2022-es 0,6 százalék után 2023-ban 3,5 százalékkal nőtt.
– Számtalan orosz iparág – élelmiszeripar, feldolgozóipar, járműipar – a nyugati konkurencia megszűnése miatt 2022 tavasza óta nem várt fejlődésnek indult.
– Kétségkívül segíti az orosz gazdaságot az orosz hadiipar nem várt sikeres felfutása is.
– Az orosz repülőgépiparra – ez az egyik legérzékenyebb területe az orosz gazdaságnak – jelenleg óriási nyomás nehezedik, hogy a szankciók miatt mielőbb saját polgári személyszállítói gépekkel cseréljék le a nyugati repülőgépeket. Mihail Misusztyin miniszterelnök 2024 elején 600 hazai repülőgép gyártásának a programját jelentette be a következő 6 évre. (Il-96-400M, SSJ-New, MSz-21, Tu-214, Il-114-300 típusok gyártása)
– Az orosz vállalatok összesített nyeresége (Corporate profits) 2023-ban 2022-es bázishoz képest 35,2 százalékkal nőtt és 2010 óta abszolút rekordot döntött.
– A lakossági és vállalati adórendszer elemei (társasági személyi jövedelemadó, munkaadó járulékok, áfa) 2021 óta nem változtak, az adóterhek nem emelkedtek.
– Fontos szempont volt, hogy a Nyugatnak nem sikerült 2022 óta letörnie az olajárakat. Hiába szabadította fel az Egyesült Államok a stratégiai olajkészletét (SPR), hiába oldotta fel a venezuelai olajembargót. Az orosz gazdaság számára a kritikus szint a tartósan 30 dollár alatti olajár lenne. De még a 60 dolláros olajársapka sem működik. A Brent és Ural nyersolaj közötti árkülönbség is minimális lett 2024-re. Az Ural típusú olaj hordónkénti ára az elmúlt két évben 50 dollár fölött mozgott, jelenleg 76 dollár a nemzetközi piacon.
– Az orosz üzleti bizalmi (Business Confidence) index 2023 elejétől folyamatosan pozitív tartományban tartózkodik.
– A szankciók nem várt hatása lett, hogy 2023 szeptemberéig az orosz elit mintegy 50 milliárd dollárt utalt haza a külföldön – jórészt Európában – tárolt vagyonából, és csak 2023 első kilenc hónapjában mintegy 250 külföldi offshore területen bejegyzett orosz cég tért haza.
Az oroszellenes szankciók bevezetésekor kevesen gondoltak arra, hogy Irán már több mint 40 éve él szankciós nyomás alatt, de Teherán politikáját mégsem sikerült irányváltásra bírni. A 2020-as években egy nyugati szankciós politika – amikor a technológia, innováció és know-how jelentős része már Ázsiában van – még kevesebb sikerrel kecsegtet. Ráadásul Oroszország jó kapcsolatokat ápol Indiával, Kínával és a Globális Dél meghatározó országaival.
Valójában az orosz gazdaság az elmúlt másfél évben sikeresen hajtott végre egy történelmi szempontból is jelentős transzformációt, amely során a gazdasági kapcsolatainak nagy részét Nyugatról Keletre állította át. Moszkva sikerrel csatornázta át jövedelmei nagy részét is Ázsiába, 30 év után függetlenedve a Nyugattól.
Bár egy-egy kevésbé kedvező mutatót önmagában kiragadva néhány Oroszországgal szemben elfogult elemző még 2024-ben is próbálja bizonyítani, hogy az orosz gazdaság komoly bajban van és a szankciók miatt a biztos szakadék felé rohan, ez nem felel meg a valóságnak.
Az orosz gazdaság sem mentes a problémáktól (inflációs nyomás, magas káros hatása a gazdaságra, az energiajövedelmek még mindig a költségvetési jövedelmek egyharmadát alkotják), és biztosan nem fog a következő években az ázsiai kistigrisek tempójában nőni. Az orosz kormány 2024-ben csupán 2,3 százalékos növekedést tervez és a 2025–2026 évekre is 2 és 3 százalék között prognosztizálja az orosz GDP növekedését. De világosan látszik, hogy a Nyugat Oroszországgal szembeni totális gazdasági háborúja és erőltetett szankciós politikája hatástalan maradt.
