Kényelmes helyzetben lehet a kormány. Kap egy kész felmérést arról, miként látják a cégvezetők a kilátásokat, akik azt is megmondják, hogy hol vannak a problémák. Az anyagot „csak” elemeznie kell, esetleg mélyíteni, konzultációval egyértelművé tenni az egyes megállapításokat, és változtatni. A helyzet azonban mégsem ennyire egyértelmű. A kormány pillanatnyi álláspontjának – miszerint stabilan növekvő pályán van a magyar gazdaság – mintha ellentmondanának a vezérigazgatók. Magabiztosak, de csak saját magukban bíznak igazán. A makrogazdasági kilátásoktól tartanak. Nemcsak nálunk. Globálisan is elbizonytalanodtak a vállalati főnökök, a nemzetközi fejlemények aláásták a növekedésbe vetett hitüket. Ezt egy folyamatos sikerjelentéseket készítő kormány nehezen fogadja el. Egy az egyben biztosan nem.
Lehet, hogy tévednek a vállalati vezetők. Lehet, hogy saját félelmeiket vetítették ki a globális gazdasági növekedésre. Ám túl sokan gondolkodnak hasonlóan. A PwC vezérigazgatói felmérésében világszerte 1322 vezért kérdeztek meg, itthon pedig 170-et. Mindkettő olyan nagyságrend, amire már érdemes odafigyelni. Még akkor is, ha ez más, mint amit a kormány gondol magáról és a gazdasági kilátásokról.
Pedig van mit elemezni. Megfejtésre vár például az a megállapítás, hogy míg tavaly itthon a cégvezetők 64 százaléka hitt a globális növekedésben, idén már csak 46 százalékuk. A magyar gazdasági növekedésbe vetett hit is csökkent: 55-ről 51 százalékra, viszont saját bevételük emelkedésében a főnökök 82 százaléka bízik.De ha romlik a makrokörnyezet, akkor hogyan lehetnek ennyire biztosak magukban a vállalatok? A válasz a részletekben rejlik. Van például költségcsökkentés, tevékenységek ki- és beszervezése, innováció. Ám az is kiderül, hogy óvatos duhajok a magyar cégvezérek: náluk a legfontosabb terjeszkedési célpont továbbra is Németország – sőt, öt százalékponttal nagyobb mértékben, mint tavaly –, utána jön Románia, Lengyelország, Ausztria, Szlovákia, majd kissé csökkenve Oroszország. Vagyis a keleti nyitás egyelőre nem nyerte el a magyar vállalatok tetszését, ők inkább a biztosra mennének. Nem túl messzire, logikusan a környező országokba, és legfőképpen a jól bevált, kiszámítható német piacra. Az üzleti életben a gazdasági függetlenségi harc nem létezik, ott a profitérdekek diktálnak. Ehhez pedig stabil, kiszámítható piac kell.
Mert akármekkora is a cégvezetők önbizalma, azért van bennük némi félsz is. Nem a piaci változásoktól, hanem az állami szabályozástól. Így amikor az aggodalmaikat sorolták, a magyaroknál első helyre került az államháztartás csökkentését célzó intézkedések miatti félelem 82 százalékkal, utána jött a túlszabályozottság 76 százalékkal. A globális felmérésben a túlszabályozástól rettegnek leginkább a vezérigazgatók: 78 százalékuk ezt nevezte meg legfőbb veszélyforrásnak. De az egyes országok között is nagy a különbség: Argentínában például a megkérdezettek 98 százaléka aggódik emiatt, az USA-ban 90 százalékuk, de még Németországban is a cégvezetők 90 százaléka tart ettől.
S hogy mit tehet a kormány a helyzet javításáért? Tavalyhoz képest megduplázódott azon magyar cégvezetők aránya, akik versenyképes és hatékony adórendszert várnak: a megkérdezettek 72 százaléka szerint ennek kell lennie a kormányzati prioritásnak. Ez megint egy olyan domináns vélemény, amin érdemes elgondolkodni. Ezek szerint a magyar adórendszer nem hatékony, nem versenyképes? Hol a baj? A társasági adóval biztosan nincs, hiszen nemzetközileg is a legalacsonyabbak közé tartozik a 10, illetve 19 százalékos mérték. A legmagasabbak közé sorolható 27 százalékos áfa már bonyolultabb ügy. De még ez sem a legfájóbb pont. A szabályozók gyors, és kiszámíthatatlan, egyedi megoldásai azonban sokaknál kiverte a biztosítékot. És ami igazán megdöbbentő: hazánkban a harmadik legfontosabb elvárás a kormánnyal szemben egy innovációt elősegítő üzleti környezet kialakítása volna. A globális 30 százalékkal szemben itt a cégvezetők 63 százalék várja ezt!
A gazdaság versenyképessége a vállalatok képességeiből, teljesítményéből áll össze. Nem mindegy hát, hogy látják a jövőt a cégvezetők.
