Timothy Ash: a világ kezdi jobban megbecsülni Matolcsy Györgyöt
Elődje elnöksége alatt Matolcsy György gyakran kritizálta a jegybank által követett irányvonalat, mondván: a monetáris politika nem elég ambiciózus, a kamatoknak pedig sokkal alacsonyabbnak kellene lenniük. Hivatalát elfoglalva az új elnök folytatta a Simor András alatt megkezdett kamatcsökkentési ciklust, márciusban, áprilisban és májusban egyaránt 25 bázispontot vágva 4,5 százalékra csökkentette az alapkamatot. Korábban úgy gondoltuk, hogy agresszívebb, 50-100 bázispontos vágásokra is sor kerülhet. Matolcsy azonban, figyelembe véve a piaci aggodalmakat, amelyek minisztersége alatt követett unortodox irányvonalból eredtek, a fokozatos, óvatos lazítást részesítette előnyben.
Nem tett eleget az elnök azok kérésének sem, akik a forint gyengítését várták tőle; az MNB új vezetése, úgy tűnik, a stabil, még erősebb forintot részesíti előnyben. A nyomott belső kereslet, a magas bázis, az élelmiszerárak kedvező alakulása és a rezsicsökkentés miatt az infláció gyorsan csökkent, az éves ráta a tavaly szeptemberi 6,6 százalékról áprilisra 1,7 százalékra esett, és úgy tűnik, tovább csökkenhet. Az infláció jelenleg jóval a 3 százalékos jegybanki célszint alatt jár, ami arra utal, hogy van még tér további vágások előtt. A piac a következő 12 hónapra további 125 bázispontos csökkenést áraz.
A külföldiek kezében lévő állampapír-állomány rekord szinten, 17-18 milliárd euró környékén van, azaz megközelíti a GDP 20 százalékát, de eközben a kötvények relatíve alacsony (4-5,5 százalékos) hozamai mellett a reálhozamok még mindig a legmagasabbak között vannak a régióban. A túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről szóló pozitív hírek is arra késztethetik a befektetőket, hogy tartsák meg a forinteszközöket – persze vegyük figyelembe azt is, hogy a forint az első negyedéves mélypontokról folyamatosan erősödött, és egy olyan környezetben, ahol a zloty és a török líra is eladói nyomás alatt van, nehéz amellett érvelni, hogy a forint elkerüli a gyengülést.
Jegybankelnöki kinevezése óta Matolcsy György a hitelezés beindítására koncentrál. Ezt a célt szolgálja a Növekedési Hitel Program, amelynek keretösszegét a múlt héten a monetáris tanács 500 milliárd forintról 750 milliárd forintra növelte, amiből a kkv-k 425 milliárd forintért új hiteleket vehetnek fel, 325 milliárd forint értékben pedig meglévő devizahiteleiket válthatják át. A GDP közel 3 százalékára rúgó program „teljes kihasználtsággal” a kormány szerint akár 0,5 százalékkal is növelheti a GDP-t 2014-ben, a választások évében.
Eközben a kormány döntött arról, hogy a devizahitelesek bármikor beléphetnek az árfolyamgátba. A Matolcsy György minisztersége idején kidolgozott programot eddig a devizahitelesek nagyjából 40 százaléka választotta, feleannyian, mint amennyit eredetileg megcéloztak. Az árfolyamgátat választó mintegy 150 ezer devizahitelesnek együtt 1500 milliárd forint tartozása van; az aktuális és a fix árfolyam közötti különbség költsége nagyjából 9,2 milliárd forint.
A kkv-kat célzó jegybanki program úgy tűnik, népszerű a bankok körében is, amelyek értékelik, hogy Matolcsy György megpróbál lendületet adni a kkv-hitelezésnek. Bizakodásra adhat okot már maga a tény is, hogy a jegybankelnök együtt akar működni a bankokkal. Matolcsy György jegybankelnökként már kevésbé konfrontatív, mint nemzetgazdasági miniszterként volt, amikor gyakran tűnt úgy, hogy a kormány és a bankszektor között nincs különösebb egyetértés. Talán ez is azt mutatja, hogy most, amikor a Fidesz gazdasági szabályozás minden eszközét egyértelműen kézben tartja, mindkét fél felismerte, hogy együtt kell működnie a másikkal.
