Elrontották a tőzsde jubileumát
-Az év elején még több száz fős, nagyszabású ünnepséget terveztünk, össze akartuk hívni a tőkepiac minden szereplőjét az elmúlt 25 évből. Aztán jött a hír, hogy a Buda-Cashnél problémák vannak, majd a Hungáriánál és a Quaestornál is. Úgy gondoltuk, ez nem az az időszak, amikor pezsgőt kell durrogtatni, ezért visszafogtuk a jubileumi rendezvényt. Szolid, de méltó ünnepség volt.
-Számított korábban arra, hogy ekkora brókerbotrányok lesznek Magyarországon?
-Nem. Semmi jele nem volt annak, hogy az érintett három cégnél eltűnnének ügyfélpénzek, értékpapírok.
-Ismerte személyesen a botrányos brókercégek vezetőit?
-Tarsoly Csabát nem ismertem, de a hungáriásokkal sem volt szoros kapcsolat. Pintér Zoltánt és Tölgyesi Pétert a Buda-Cashből ismertem, és korrekt piaci szereplőknek gondoltam őket, így derült égből villámcsapásként értek a történtek. Rendkívül dühös vagyok rájuk, mert ezek a botrányok jelentősen rontották a magyar tőkepiac megítélését, és most jó nagy hátralépésből kezdhetjük újra az építkezést. Bizalomvesztésről azonban nincs szó, a hazai befektetők aktivitása a botrányok idején rég nem látott magasságokba emelkedett.
-Van olyan brókercég, amelyikért tűzbe tenné a kezét?
-Nem tisztem, és nincs is részletekbe menő rálátásom, hogy megítéljem egy-egy befektetési szolgáltató megbízhatóságát, de bízom benne, hogy mostanra a piac már teljesen megtisztult.
-Most viszont ők fizetnek a tisztességtelenek miatt. A tőzsde hogyan szavazott a Bevában a Quaestor-kártalanításnál?
-Nagyon kényes volt a helyzet április 10-én, amikor dönteni kellett arról, hogy az alap kártalanítási kötelezettsége alá tartoznak-e a Quaestor fiktív kötvényesei. Kétféle, egymással ellentétes jogi szakvélemény volt erről, amelyek kielemzésére a Beva igazgatóságának mindössze másfél-két napja volt. Jó lett volna további jogi szakvéleményeket vagy előzetes bírósági döntést kérni. Mint ismeretes, végül az igazgatóság megszavazta a kártalanítást.
-Arról mi a véleménye, hogy a Quaestor-kártalanítás végül nem csak a fiktív, de a valós kötvényekre is vonatkozik majd?
-Nehéz szakmailag alátámasztani, hogy hitelezői jogviszonyból fakadó kockázatot – és ilyen egy kötvénybefektetés – miért kell a többi piaci szereplőre áthárítani. Mi is együtt érzünk azzal a 32 ezer fővel, akiket ez érint, de az embereknek meg kellene érteniük: ha megvásárolnak egy vállalati kötvényt, nincs garancia arra, hogy a cég nem megy csődbe, és a kötvény értéke meg is marad.
-A BTel kötvényesei ezt nemrég meg is tanulták. A BTeléhez hasonló ügyek mennyire vannak rossz hatással a tőzsdére?
-Az igazi probléma az ilyen történetekkel az, hogy kevés sikertörténet áll velük szemben. Ha lett volna az elmúlt években például száz értékpapír-bevezetés, és ezek nagy része sikeres, nem lett volna olyan nagy baj, ha egy-kettő elhullik közülük.
-Az elmúlt évek bevezetései viszont általában csalódást keltettek.
-Sikertörténetek is voltak: a Richter árfolyama a bevezetés óta megharmincszorozódott, a Mol, az OTP is szép pályát írt le. Ha előretekintünk, ezeket a példaképeket kell nézni, jól mutatják, mire használható a tőkepiac, hogyan lehet transzparens módon növekedni.
-Ezek a bevezetések régen voltak, az utóbbi években a sikeres cégek – Egis, TVK, Danubius – inkább kivonultak.
-Ez korántsem így van. Egyrészt a legsikeresebb cégek továbbra is a tőzsdén vannak, másrészt az említett három közül kettő az elmúlt évek során jelentősen koncentrálódó tulajdonosi szerkezet miatt már nem volt számottevő tényező a tőzsdei forgalomban, így nem állt a befektetők fókuszában sem. Egyébként a BÉT-en lezajlott felvásárlások és kivezetések is azt bizonyítják, hogy jól működik a tőkepiac. Ezek a cégek bejöttek a tőzsdére, amikor tőkére volt szükségük, kerestek rajtuk a befektetőik, és amikor az adott cégek fő tulajdonosa úgy érezte, hogy az üzleti modellhez már jobban illik a zártkörűség, akkor kimentek a tőzsdéről. Helyettük jönnek majd újak.
-Kik várhatók a tőzsdén?
-A Wáberernél sajtóhírek szerint már a finisben van a tervezés. Ha bejön, kapitalizáció alapján az öt legnagyobb szereplő között lehet majd a tőzsdén. Sok kis és közepes céggel is tárgyalunk, de konkrétan legfeljebb azokról beszélhetek, amelyekről a sajtóban írtak, ilyen például a Duna House.
-A Wizz Air budapesti listázásáról tárgyalnak?
-Nem. Várunk egy fél évet, megnézzük, milyen a forgalom Londonban. Jelenleg néhány százmillió forintnyi részvénnyel kereskednek naponta, ez jóval alacsonyabb forgalom a magyar blue chipekénél. Ha továbbra is így marad, meg fogjuk keresni a céget egy jó ajánlattal, hiszen a céget ismerő lakossági befektetők itt tudnának forgalmat generálni.
-Az MNB adatai szerint a lakossági befektetők a részvénypiac emelkedésének dacára inkább eladták az idén a részvényeiket.
-A mi statisztikáink szerint viszont a tavaly óta 30-40 százalékkal növekvő teljes forgalmon belül 22-23 százalékról 30 százalékra bővült a lakosság aránya. Tavaly decemberben a lakosság mintegy 50 milliárd forintnyi forgalmat generált a tőzsdén, idén áprilisban viszont már közel 160 milliárd forintot. A befektetési alapok visszatekintő hozama egyre alacsonyabb. Ha valaki nem éri be az 1-2 százalékos hozamokkal, kénytelen lesz más befektetéseket keresni, a részvénypiac felé fordulni. Nagyon fontos, hogy tudjunk nekik megfelelő alternatívát kínálni, különben a hazai megtakarítások külföldre vándorolhatnak.
-A mostani kormány mennyire partner ebben?
-Az elmúlt években inkább államosítások voltak, a magánnyugdíjpénztárak eltűnése nagyon nem tett jót a tőkepiacnak. Azt hallottuk viszont, hogy ha az MKB-t és a Budapest Bankot a jövőben értékesítik, az jó eséllyel a tőzsdén keresztül fog történni. Remélhetőleg a kormány is felismeri majd, hogy a magyar tőkepiacban óriási lehetőségek vannak. A Növekedési Hitelprogram jól működik, de hitelből csak egy darabig fejlődhet egy cég, egy idő után a tőkét is meg kell emelnie az egyensúly megteremtéséhez, és erre ott a tőzsde és a tőkepiac.
Névjegy
Katona Zsolt a Külkereskedelmi Főiskolán végzett 1989-ben, majd értékpapír-felülgyeleti szakmai vizsgát és BÉT tőzsdei szakvizsgát tett. 2003-ban a University of Linconon szerzett MBA oklevelet. 1989-ben az ABB Insurance Co.-nál dolgozott Belgiumban gyakornokként. 1990-ben az EMO Kereskedőháznál helyezkedett el, utána 1991-1995 között a MID Bróker Kft. részvény- és kötvénykereskedelmi vezetője volt. 1995-2002-ig az ING Baring Értékpapírnál dolgozott, 1998-tól vezérigazgatóként. 2002-2012 között az ING csoport befektetési szolgáltatási területét irányította. 2012-tól a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója. Tagja a Beva, a Keler KSZF és a Keler igazgatóságának is.
