Világgazdaság Online

– A dunai hajózás felfutásához elengedhetetlen a folyó mint útvonal fejlesztése. Különösen igaz ez a magyar szakaszokra, ahol az év egy részében az alacsony vízállás akadályozza az áruszállítást. Milyen intézkedéseket kíván tenni a kormány a helyzet megváltoztatására?

– Az biztos, hogy nem fogunk többet vállalni ebben a kérdésben, mint a németek, a románok vagy a bolgárok, márpedig az ő szakaszaikon is vannak problémák. A dunai hajózás terén ugyanis „a lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszem” elv érvényesül, azaz nincs értelme túlteljesíteni másokat. Tehát ez még egy nyitott kérdés, de mindenki számára megfelelő megoldást kell találni.

– Hallhatnánk mégis némi konkrétumot arra vonatkozóan, milyen megoldásokban gondolkodik a kormány? Azt kijelentették, hogy vízlépcsőt nem akarnak. Ha azt nem, akkor mit?

– Számot nem tudok mondani, mivel a folyóvizek kezelése, a partok rendezése a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozik. Az uniós költségvetési cikluson belül zajlik a Nagy-Duna-projekt előkészítése, amely főleg az árvízvédelemmel összefüggő kérdések kezelését szolgálja, de a hajózás helyzetét is könnyíteni fogja. Őszre pedig elkészül az a tanulmány, amely meghatározza majd a magyar stratégiát a Nagy-Duna-stratégián belül, és tudományos alapon fog javaslatokat tenni.

– Összességében milyen célokat tart elérhetőnek a hazai dunai áruszállítás terén?

– Bár messze nem vagyunk Belgium vagy Hollandia, szerintem a vízi tömegáru-szállítást jó néhány millió tonnával meg lehetne növelni, például gabonakivitelben. Ehhez pedig nem kellene más, mint hogy helyreálljanak az értékviszonyok a közlekedési ágazatok között.