Világgazdaság Online

Lévai Gábor
A Magyar Lízingszövetség főtitkára
Vészmegoldások
„A svájci frank árfolyamát a forinthoz képest véleményem szerint erősen befolyásolja egyfajta bizalmi index is: jelentős mértékben csökkentheti például (erősítheti a magyar forintot), ha növekszik a bizalom a magyar gazdaságpolitika iránt. Az adósok szintjén persze addig is különféle vészmegoldásokra van szükség, több átmeneti lehetőség is szóba jöhet. Ha például van még tartaléka a törlesztőnek, célszerű fenntartani a hitel rendes visszafizetését, de ha nincs, akkor is léteznek átmeneti megoldások. Gyakori a futamidő meghosszabbítása, kitolása, de a legtöbb pénzintézet adott esetben lehetőséget adhat a törlesztőrészletek átmeneti csökkentésére is. Nem javasolt viszont svájci frankról forintra vagy euróra váltani kölcsönöket, érthető okok miatt.”

Bánfalvi László
A HC Központ Kft. (OCHC) ügyvezető igazgatója
Átmeneti segítség
„Aki 140 forintos árfolyamnál vett fel svájcifrank-hitelt, az 230 forintnál már egyre kevésbé tud törleszteni. Szükség lenne az állam beavatkozására az ügyfelek és a bankrendszer védelme érdekében, addig azonban léteznek hagyományos eszközök, amelyek átmenetileg nyújthatnak segítséget. Ilyen a futamidő hosszabbítása, a (tőke)törlesztési moratórium, csökkentés kérése, konstrukcióváltás. Fontos, hogy a problémát mindig időben jelezzük a finanszírozónak. Ajánlott a jövedelemkiesés-biztosítás megkötése is, a késedelem nélkül törlesztőknek érdemes megfontolni a hitelkiváltást. A fix törlesztésű forintos konstrukcióknál pedig egy bizonyos ideig azonos összeget törleszt az ügyfél, ezután történik az adott időszaki nyereség/veszteség elszámolása.”

Forián-Szabó Gergely
A Pioneer Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója
Veszteségek
„Az árfolyamkockázat kivédése nemcsak a bankok, hanem a családok számára is az úgynevezett »eszköz-forrás menedzsmenten« keresztül valósítható meg. Az egyszerű hüvelykujjszabály szerint olyan devizában vegyünk fel hitelt, amelyben a jövedelmeink keletkeznek, vagy amilyen fizetőeszközben a befektetéseinket tartjuk. A probléma napjainkban sajnos már úgy merül fel, hogy ezt a szabályt nem tartottuk be, emiatt súlyos veszteségeink keletkeztek. Az idő kerekét visszafordítani nem lehet, így a piacon elérhető minden kockázatcsökkentési megoldásnak – legyen az a hitelek forintra váltása, vagy származtatott ügyleteken keresztül megvalósított árfolyam-biztosítás – komoly ára van: el kell szenvednünk az eddigi veszteségeket. De utána legalább nyugodtan alhatunk.”

Kozma Attila
Az RSM DTM Hungary partnere, könyvvizsgálati vezető
Megelőzés
„A devizaárfolyam-változás hatása ellen szofisztikált pénzügyi instrumentumok bevetése nélkül is lehet hatékonyan védekezni, bár ez cégfüggő. Ezt akkor jobb elkezdeni, amikor még nem jelentkeznek a problémák. A legfontosabb, hogy a vállalkozás vezetése tisztában legyen a meghatározott időszakra vonatkozóan, mi a tényleges és várható devizakitettsége; milyen kiadások és bevételek merülnek fel devizában, illetve forintban, de devizaalapon. Ezek után már sokat lehet tenni. Ilyen lehet a forintalapú szerződések devizaalapúvá változtatása, vagy fordítva. Igaz, nem minden szerződés átkonvertálására van lehetőség, de ott van még a határidős ügyletek széles köre is (forward, swap, opciós ügyletek stb.), bár ezek egy része nem költségmentes megoldás.”

ifj. Chikán Attila
Az Alteo Zrt. vezérigazgatója
Egyensúly
„Társaságunk devizakitettsége mérsékelt, ami kedvező körülménynek számít, tekintettel arra, hogy a magyar energiaszektor vállalatai számára jellemzően jelentős kockázatot képviselnek az árfolyammozgások. A földgázárak tekintetében például a dollárkitettség jelent gyakran kockázatot, hiszen az amerikai fizetőeszköz jellemzően alaptényezője az árképleteknek; ezt például a hagyományos erőművi szektor csak nagy nehézségek árán képes kezelni. Ami az Alteót illeti, társaságunk 2009-ben a mérsékelt eurókitettségből fakadó árfolyamkockázatot fedezeti ügyletekkel kezelte, sikerrel. Energiakereskedelmi üzletágunkban az eurós vételi, illetve eladási ügyletek jelenleg kiegyenlítik egymást, ebből tehát nem fakad semmiféle árfolyamkockázat.”