Járóbeteg-ellátás: van remény a végleges ellátásra a szakrendelőkben

– Nagyobb szakmai önállóságot kapnak az ellátás megszervezésében a kórházigazgatók – közölte Zombor Gábor egészségügyi államtitkár. Ez azt is jelentheti, hogy nem fektetik majd be feleslegesen kórházba a betegeket.

–Bízunk benne, hogy ebbe az irányba is mutatnak majd a változások. A magyar egészségügyben valóban kevés a pénz, ugyanakkor felesleges többletkiadás, hogy sokszor nem a szakmailag megfelelő, legalacsonyabb szinten látják el a betegeket. Akit a háziorvos is meg tudna gyógyítani, azt szakrendelőbe utalják, akinek a baját elég lenne a szakrendelőben orvosolni, sokszor kórházba kerül, és akinek elegendő lenne egy városi kórházban gyógyulni, azt nem egyszer klinikára fektetik be, szakmailag indokolatlanul. Márpedig minél magasabb szintű az ellátóhely, annál többe kerül a működtetése. Jó irány, ha olyan helyzetbe hozzák a kórházigazgatókat, hogy szakmailag és anyagilag is a legjobb megoldást választhassák.

– Ehhez azonban arra is szükség van, hogy anyagilag érdekeltté tegyék őket az alacsonyabb szintű ellátásban.

– A finanszírozási rendszer tervezett felülvizsgálata ebbe az irányba mutathat. Tarthatatlan, hogy a biztosító lényegesen többet, sok esetben akár a kétszeresét fizesse például ugyanazért a vastagbél-tükrözésért, ha kórházban, mint ha járóbeteg-ellátás keretében végzik. A hotelszolgáltatás és a kórházi háttér nem indokol ekkora különbséget.

– Részben financiális oka van annak is, hogy nálunk nem terjed úgy a járóbeteg-ellátás keretében is igénybe vehető egynapos sebészet, mint a fejlett országokban.

– Az Egyesült Államokban a beavatkozások több mint 80, a fejlett uniós országokban több mint 50 százalékát egynapos sebészet keretében végzik, nálunk viszont alig 8 százalékát. Óriási tartalék van ebben, ahogyan más, kórházban és szakrendelőben egyaránt elvégezhető ellátásban. De csak lépésről lépésre lehet haladni ebben, mert a kórházak – a korábbi évek tapasztalati alapján talán jogosan – attól tartanak, hogy ha kevesebb pácienst fektetnek be, akkor majd azt mondják, nem kell ennyi kórházi ágy. Pedig sokszor tartalékra is szükség van a biztonságos betegellátáshoz.

– Oláh Attila, a Szakmai Kollégium Sebészeti Tagozatának elnöke nemrég arról beszélt lapunknak, hogy még a kórházakhoz integrált szakrendelőkben is csak a nyugdíjasokkal tudják biztosítani a zavartalan működést.

– Az orvoshiány ezen a területen is nyomasztó. Ezért nem elég a finanszírozáson javítani, orvos, asszisztens is kell, aki ellássa a beteget. A fiatalok számára is vonzóvá kellene tenni ezt a munkát, és ebben a megfelelő bérezés mellett nagy segítség lenne a rezidensképzésben a kötelező szakrendelői gyakorlat bevezetése. Az orvoskolléganők, családi okok miatt, valamint bizonyos szakmák képviselői, szerintem szívesebben kijönnének az alap- és járóbeteg-ellátásba, ahol nincsenek esti és a hétvégi ügyeletek.

– Az önálló szakrendelők, amelyeket az önkormányzatok nem adtak át az államnak, tavaly és az idén sem kaptak támogatást adósságaik csökkentésére. Mennyi pénzre lenne szükségük?

– Még készül az ezzel kapcsolatos felmérés, de nem csak azt kell megnéznünk, hogy mennyi a 30, vagy a 60 napon túli tartozás összege, hanem azt is, hogy mennyit fizettek ki az elmúlt időszakban ezekből a fenntartó önkormányzatok. Akik nem adták át az államnak az intézményüket, felelősséget is vállaltak értük, és gond esetén a zsebükbe nyúltak. Ezért annak ellenére, hogy a működési támogatások odaítélésénél nem érvényesült a szektorsemlegesség, szerintem jó döntés volt megtartani a szakrendelőket. De nem lenne helyes, ha ezentúl teljesen az önkormányzatokra hárítanák a megoldás felelősségét.

– Mostanában sok szó esik az állami intézményeken belüli magánellátásról. Mennyiben érintheti ez a szakrendelőket?

– Engedjük meg a magánbetegek ellátását a tb-finanszírozott kórházakban, rendelőkben, ha ezt tiszta viszonyok között tehetjük. Mert az nem jó, ha például ugyanaz a kardiológus, aki a szakrendelőben volumenkorlát és a megengedett rendelési óraszám miatt csak három hónapra tud időpontot adni egy vizsgálatra, térítésért akár aznap fogadni tudja a beteget a magánrendelőjében. A beteg, az orvos és a rendelő is jobban jár, ha ezt szabályozottan tehetik meg helyben, mondjuk rendelési idő után.

Sebész, plasztikai sebész, egészségügyi menedzser. Az Uzsoki utcai kórház sebészetén, majd a XIV. kerületi szakrendelőben dolgozott sebész szakorvosként, majd főorvosként. Ezt követően a Szent János Kórház Járóbetegellátási orvos-igazgatója, majd a Dél-pesti Kórház orvos-igazgatója volt, s egy évig megbízott főigazgatója. Jelenleg ugyancsak megbízott orvos-igazgató a Sportkórházban. Ez év júliusa óta tölti be a Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöki tisztét.

Sebész, plasztikai sebész, egészségügyi menedzser. Az Uzsoki utcai kórház sebészetén, majd a XIV. kerületi szakrendelőben dolgozott sebész szakorvosként, majd főorvosként. Ezt követően a Szent János Kórház Járóbetegellátási orvos-igazgatója, majd a Dél-pesti Kórház orvos-igazgatója volt, s egy évig megbízott főigazgatója. Jelenleg ugyancsak megbízott orvos-igazgató a Sportkórházban. Ez év júliusa óta tölti be a Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöki tisztét. -->