Mozilla Firefox alatt kezdőlapnak

×

Mozilla Firefox böngésző alatt, úgy tudja a VG.hu-t kezdőlapnak állítani, hogy az egér bal gombját nyomva tartva a címsor mellett levő VG ikont ráhúzza a kis házikó ikonnal jelölt kezdőlap gombra.

Belépés

×



Elfelejtett jelszó »

2014. 11. 11. 05:00|Utolsó módosítás: 2014. 11. 11. 07:00|Haiman Éva | Vélemény » Interjú
Zombor Gábor: Lesz garantált szakorvosi bér

Központosítják a kórházadósságot

A kórházak adósságát központosítják, majd legkésőbb 2015 első negyedévében rendezik. Az önkormányzatoknak szintén a jövő év elején kell nyilatkozniuk arról, biztosítani tudják-e a háziorvosi rendelők működtetését és az asszisztensek fizetését – mondta a Világgazdaságnak az egészségügyi államtitkár. Zombor Gábor közölte: az állami ösztöndíjprogramban részt vevő kezdő szakorvosoknak 270-280 ezer forint közötti nettó bért garantálnának.

Mik ezek?

×

A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy
oszthatod meg a cikkel kapcsolatos véleményedet ismerőseiddel.

"Tetszik" / "Like" gomb. Ezzel a gombbal a Facebookon fejezheted ki tetszésedet a cikkel kapcsolatban - üzenőfaladon
egyszerűen csak annyi jelenik meg, hogy kedveled ezt a cikket. Ha most éppen be vagy jelentkezve a Facebookra, akkor azt is
látod, hogy ismerőseid közül valakinek tetszett-e már ez az írás. Ha nem vagy bejelentkezve, a gomb megnyomása után ezt
egyszerűen megteheted. (Ez a gomb tényleg csak egy szimpla tetszésnyilvánítás - ha a cikkel kapcsolatban egyből véleményt is
megosztanál, akkor használd a cikk alatti szürke hátterű sorban található "Facebook" feliratot.)

A felugró ablakban beírhatod véleményedet is, és ha épp nem vagy bejelentkezve, egyben azt is megteheted.

— Lesz-e béremelés, mikor, milyen mértékű és kiket fog érinteni?
— Az egészségügyben is életpálya-modellben gondolkodunk. Első lépésként az alapellátásban szeretnénk ezt megvalósítani, ahol még ebben az évben megszületnek a háziorvosi rendszer finanszírozásának átalakításához és ezen belül a jövedelmek rendezéshez szükséges jogszabályváltozások. A következő ütemben, legkésőbb április 1-ig konszolidáljuk a kórházakat, és ezzel párhuzamosan átalakítjuk a működésüket, ami azért is fontos, mert tiszta képet akarunk kapni arról, hogy milyen körben, foglalkoztatási viszonyban, mennyi embernek a fizetését kell emelni a szakrendelőkben és a kórházakban. Erre valamikor az év második felében kerülhet sor.

— Most nem tudják, kiknek a bérét szeretnék emelni?
— A foglalkoztatási formák rendkívül sokszínűek az egészségügyben. Ennek következtében nagyon komoly különbségek vannak a fizetésekben, és nem biztos, hogy azokat is érintenie kell a béremelésnek, akik a jelenlegi alkalmazotti bérek többszörösét kitevő közreműködői szerződéssel dolgoznak. A béremelés egy újabb ütemével kapcsolatban megszületett a döntés. Ennek lényege, hogy a szakorvos-jelölti ösztöndíjrendszerből kilépve ne csökkenjen a kezdő orvosok jövedelme, vagyis legyen egy garantált szakorvosi minimálbér.

— A Magyar Rezidens Szövetség 275 ezer forintban határozná meg ennek összegét.
— Egyetértek a nagyságrenddel.

— A háziorvosi rendszer átalakítását szabályozó tervezett törvényről eddig annyit tudni, hogy az a jövőben a háziorvosi rendelő fenntartását, sőt az asszisztencia bérének fedezetét is előírja majd az önkormányzatoknak. Mikortól?
— A tervek szerint július 1-jétől élne a rendelő, a jövő év elejétől pedig az asszisztencia finanszírozására vonatkozó előírás. Az önkormányzatoknak előreláthatólag március 1-ig kell majd nyilatkozniuk arról, vállalják-e az ezzel járó többletköltségeket. Ha ezt nem vállalják, az állam fog erről gondoskodni.

— Akkor az a tízmilliárd forint, amit a jövő évi költségvetésben „a háziorvosi ellátórendszer megújításának I. ütemére” szánnak, valójában az állami szerepvállalás fedezete?
— Így van, ez a jövő évi többletköltségek fedezete.

— Ezek szerint egy év múlva jutnának el oda, hogy a havi nagyjából egymillió forintos praxisbevételből ezeket a tételeket már nem a háziorvosoknak kellene fedezniük. A kórházi struktúra-átalakítás viszont, mint mondta, legkésőbb április 1-ig lezajlik. Pontosan hogyan?
— Megyénként, lakosságszám alapján fogjuk meghatározni azt a finanszírozási keretet, amiből helyben működtetni kell a szakellátást. Ezt követően a kórházakat fenntartó Gyemszi, az egészségbiztosító, az OTH és az intézményvezetők közösen döntenek arról, hogy abban a megyében milyen struktúrában folyjon a betegellátás. Vélhetően nem lesz nagy változás a jelenlegihez képest, de nagyobb lesz a mozgástér abban, hogy például bizonyos szakterületeken inkább a járó-, vagy a fekvőbeteg-ellátást preferálják, vagy, ha például van négy azonos profilú kórházi osztály, megtartsák-e mindegyiket. Emellett a gazdálkodás is megváltozik, mert a Gyemszi is átalakul. A jövőben valóban az intézmények fenntartása és a tulajdonosi jogok gyakorlása lesz a feladata, ezért az új „munkaneve” Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). Többek között olyan háttértevékenységeket fog ellátni, mint az ingatlan-fenntartás, a karbantartás, az étkeztetés, az őrzés-védés, a takarítás és a beszerzések meghatározott köre.

— Ez is április 1-től működne?
— Legkésőbb. Össze szeretnénk kapcsolni az adósságkonszolidációval, hiszen az a terv, hogy egy adott pillanatban a teljes kórházi adósság átkerüljön egy központi szervhez, valószínűleg éppen az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz.

— És mi lesz az adóssággal, miután átkerült?
— Tárgyalni fogunk a beszállítókkal arról, milyen ütemezésben és hogyan történjen meg az adósság törlesztése. Tisztességes, hosszú távon is mindkét fél céljait szolgáló, megnyugtató megoldásra törekszünk. Az állam köthet például a jelenleginél hosszabb távú keret-megállapodásokat, ami a cégek számára is előnyösebb, vagy bizonyos tevékenységekre koncessziókat is létrehozhat, így bevételekhez is juthat. A magas adósság azért is káros, mert az intézmények jelenleg nem a piacon elérhető legjobb árakon vásárolnak, hanem az árakban a cégek megjelenítik a kintlévőségük költségeit is. Ezért is kell központilag szervezni és kontrollálni a kórházak megrendeléseit, hiszen jobb pozíciókat lehet elérni.

— A Miniszterelnökség fejezet céltartalékában 60 milliárd forint tartozásrendezési előirányzat szerepel. Mennyit kaphat ebből az egészségügy?
— Ez teljes egészében is szolgálhatja az egészségügyi intézmények konszolidációját.

— Beleértve a Honvédkórházat és az egyetemi klinikákat is?
— Az én mandátumom a Gyemszi-fenntartású intézmények adósságrendezésére szól, de a konszolidációnak ki kell terjednie a nem állami intézményekre is, ha maguk is meglépik az állami rendszer átalakításához hasonló változtatásokat.

— A december 31-én, vagy az április elsején meglévő adósságot szándékoznak konszolidálni?
— Nincs ilyen céldátum, folyamatosak lesznek ez ügyben a tárgyalások a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a beszállítókkal is, de az első negyedév során szeretnénk ezt lezárni.

— Mi lesz, ha mégis újratermelődik az adósság? Lesz-e ennek következménye?
— Nemcsak az intézményi struktúra, hanem a finanszírozás is átalakul. Az intézményvezetők pedig nem csak szélesebb körű jogosítványokat kapnak, de nagyobb felelősséget is, hogy ne legyen lejárt tartozásuk. Sokkal szorosabb együttműködésre van szükség az állami és az intézményi szereplők között.

— Hogyan valósul meg az átalakítás a központi régióban? Itt nemcsak kórházak, de klinikák, országos intézetek is működnek.
— A főváros speciális helyzetben van. Itt két alternatíva lehet. Az egyik, hogy Budapestet, Pest megyét és az ide betegeket küldő régiót egy egységként kezelve szervezzük meg az ellátást, az országos alapelvek szerint. A másik, hogy Budapestet is több területre osztjuk fel. A gyermekkórházakat, és az országos intézeteket külön kell kezelni. Ebbe a rendszerbe illeszkednek majd az országos intézetek is.

— Miért döntött úgy a kormány, hogy visszaszorítja a magánellátást?
A kormányzati döntésnek, amely szerint állami kórházban nem kérhető többletfinanszírozás, egy az OEP által finanszírozott ellátásért, illetve közpénzből csak különösen indokolt esetben – ha az állam saját kapacitásával nem képes az adott szolgáltatást biztosítani - finanszírozható magánszolgáltató, három célja van a kormánynak. Az egyik, hogy egyértelművé tegye, nem kíván üzleti biztosítókat beengedni az állami egészségügybe, a másik, hogy továbbra is társadalombiztosítási rendszert akar fenntartani, a harmadik pedig, hogy biztosított és biztosított között nem enged különbséget tenni.

— Miközben mindenki tudja, hogy van.
— A fentiek alapvetések, melyek az állam szerepvállalását szabályozzák az egészségügyben. Amennyiben valakinek van lehetősége és igénye arra, hogy magánellátást vegyen igénybe, az megteheti

— Mi a céljuk a CT-MR- és a labor-diagnosztika, valamint a művese-kezelés területén működő magánszolgáltatókkal?
— Ahol az állam az új struktúrában saját kapacitásból meg tudja oldani az említett szolgáltatásokat, ott nem lesz szükség magánszolgáltatókra, és felül fogjuk vizsgálni a meglévő szerződéseket. Ahol nem, ott továbbra is magánszolgáltatón keresztül biztosítjuk a betegellátást. De itt meg kell szüntetni az eddigi automatizmusokat. A legfontosabb a betegek érdeke, így a változtatások is ezt kell, hogy szolgálják.

Névjegy

Zombor Gábor (50)
Orvos, jogi szakokleveles orvos, egészségügyi menedzsment szakértő. Az általános orvosi diploma megszerzése után egy évig kórházi orvos, majd öt évig Kunbaján volt körzeti orvos. 1995 és1996 között az MSD Kft.-nél volt tudományos munkatárs, 1996-tól 1999-ig a bajai Polgármesteri Hivatalnál egészségügyi referens. 1999 és 2000 között a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója, 2000 és 2006 között a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója, 2006-tól 2014-ig pedig Kecskemét polgármestere volt. A 2014-es országgyűlési választásokat követően felállt kormány Emberi Erőforrások Minisztériumában megkapta az egészségügyért felelős államtitkári pozíciót.
Nős, négy gyermek édesapja.

A cikk küldése e-mailben

×
Cikk címe:
Központosítják a kórházadósságot
Biztonsági kód
A fenti képen látható ellenőrzőkód:

Mehet

A *-al jelzett mezők kitöltése kötelező!

Rovat további hírei
  • AUGUSZTUS 11. 07:30Kezd divatba jönni a könyvgyűjtés

    Az antikvár könyvek, kéziratok gyűjtőköre nincs akkora, mint a festményeké, de a szegmensben vezető Központi Antikvárium árverési forgalma másfél éve elérte a 100 mil­lió forintos nagyságrendet. Az antikvárium vezetőjét, Bálinger Bélát arról is kérdeztük, vannak-e blue chipek a könyvek között

  • AUGUSZTUS 10. 05:00Növekedési pályán a lízingpiac

    A busz- és személyautó-finanszírozás lehet az idén a lízingpiac növekedésének motorja – mondja Toldi Balázs, a Budapest Lízing vezérigazgatója, aki nem tart attól, hogy az MFB-pontok elszívják az ügyfeleket.

  • AUGUSZTUS 2. 18:00Elvitték a rekordot a természeti csapások

    A zöldség-gyümölcs ágazat tavasszal még rekordévre számított, a természeti csapások sora ezt csak átlagosra mérsékelte. Szakértőket arról kérdeztünk: hogyan alakulhat az idei agrárév.

  • AUGUSZTUS 1. 05:00Átlagos évet zárhat a mezőgazdaság

    Az agrárvállalkozók derűlátóbban ítélik meg a kilátásaikat, mint a makroközgazdászok – derül ki az Agrár Gazdasági Index alapján. A Budapest Bank speciális felmérését Császi Róbert, a pénzintézet vállalati értékesítési vezetője értelmezte a Világgazdaságnak

  • Képgalériák
  • Videogalériák
  • Pénteken kezdődött a varsói V4-csúcstalálkozó Fotók: Miniszterelnöki Sajtóiroda

  • Földrengés rázta meg Olaszországot Fotók: AFP

  • Éremeső az olimpián

  • Rio 2016

  • Kezdődik a riói olimpia

  • Kihirdették a felvételi ponthatárokat

Előző
Következő
  • Túlteljesített a Magyar Telekom

    Túlteljesített a Magyar Telekom

  • Ezért van romokban Spanyolország gazdasága

    Ezért van romokban Spanyolország gazdasága

  • Így állnak a legnagyobb gazdaságok

    Így állnak a legnagyobb gazdaságok

  • Magyar a világ két legjobb bárja

    Magyar a világ két legjobb bárja

  • Bóvliba vágtak minket - vox pop

    Bóvliba vágtak minket - vox pop

Előző
Következő
Világgazdaság Piactér