Mozilla Firefox alatt kezdőlapnak

×

Mozilla Firefox böngésző alatt, úgy tudja a VG.hu-t kezdőlapnak állítani, hogy az egér bal gombját nyomva tartva a címsor mellett levő VG ikont ráhúzza a kis házikó ikonnal jelölt kezdőlap gombra.

Belépés

×



Elfelejtett jelszó »

2016. 1. 30. 16:00|Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese | Vélemény

Nem akarásnak...

Mik ezek?

×

A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy
oszthatod meg a cikkel kapcsolatos véleményedet ismerőseiddel.

"Tetszik" / "Like" gomb. Ezzel a gombbal a Facebookon fejezheted ki tetszésedet a cikkel kapcsolatban - üzenőfaladon
egyszerűen csak annyi jelenik meg, hogy kedveled ezt a cikket. Ha most éppen be vagy jelentkezve a Facebookra, akkor azt is
látod, hogy ismerőseid közül valakinek tetszett-e már ez az írás. Ha nem vagy bejelentkezve, a gomb megnyomása után ezt
egyszerűen megteheted. (Ez a gomb tényleg csak egy szimpla tetszésnyilvánítás - ha a cikkel kapcsolatban egyből véleményt is
megosztanál, akkor használd a cikk alatti szürke hátterű sorban található "Facebook" feliratot.)

A felugró ablakban beírhatod véleményedet is, és ha épp nem vagy bejelentkezve, egyben azt is megteheted.

Játsszunk el egy pillanatig a gondolattal, mi lett volna, ha teljesül az a másfél évtizede általános várakozás, amely szerint néhány év alatt, úgy 2007–2008-ra sor kerülhet az euró bevezetésére Magyarországon. Például 2006-ban nem lett volna szükség az „őszödi beszéd”-re, s így feltehetőleg kétharmada sem lett volna 2010-ben a Fidesznek. Bár még ez sem biztos. Az euró bevezetése és használata is történhetett volna „görög” módon, mindazzal a trükközéssel, zűrzavarral, majd szorítással, amit az elmúlt években Görögországban láthattunk. Sőt, napjaink lengyel fordulata arra utal, hogy még egy kifejezetten sikeres gazdaságpolitikát követően is sor kerülhet a magyarhoz hasonló markáns populista fordulatra. Nyilvánvaló, hogy csak találgatni lehet, és így nincs is értelme a „mi lett volna, ha…” kérdésfeltevésnek.

A magyar közgazdászok körében a gyors eurócsatlakozás melletti talán legfontosabb érv sokáig az volt, hogy az euróhoz vezető út és a majdani tagság kikényszeríti az önkorlátozást, a felelős költségvetési politikát, megvéd a „fiskális alkoholizmustól”. A kudarc új, fordított koncepció térnyeréséhez vezetett. (Egyrészt az egy évtizeddel ezelőtti bonmot szerint Magyarország állandóan öt évre volt a maastrichti kritériumok eléréstől, másrészt egyes belépő országoknak jelentős, esetenként válságot okozó problémái keletkeztek a csatlakozás után.) E szerint csak akkor szabad az euróövezetbe belépni, amikor a gazdaságpolitika már nem magától a csatlakozástól vár hitelesítést. Vagyis a hiteles gazdaságpolitika már adott – beleértve ebbe az előre látható konfliktusok kezelésének intézményrendszerét is –, és „csak” az előre nem látható fejleményekhez kell alkalmazkodni. Nem „menet közben” kell tehát elkezdeni foglalkozni a korábbi trükkök, a szőnyeg alá söpört feszültségek következményeivel.

Ez a korábbi felfogás ugyanis túlságosan az euró bevezetésére koncentrált, és nem hangsúlyozta kellőképpen, hogy az euróövezet nem védi meg a tagállamokat a kormányaik hibáinak esetleges súlyos következményeitől. Ráadásul ezek kezelése esetenként nehezebb is az eurózónán belül, mint azon kívül. Ilyen gazdaságpolitikai hiba lehet a túlzott költségvetési deficit, a magas államadósság felhalmozása, a bankrendszer buborékokat előidéző túlfűtöttsége, a hitelnyújtás kockázatossága vagy a versenyképesség (például a bérek túlzott emelkedése miatti) romlása.

Ez utóbbit ugyanis az euróövezeten belül már nem lehet a valuta leértékelésével korrigálni. A kelet-közép-európai régió tizenegy EU-tagállamából öten (a balti országok, Szlovákia és Szlovénia) tagjai az euróövezetnek, hatan viszont nem. Mindkét csoportban vannak sikeresek (például Szlovákia és Lengyelország) és sikertelenek (például Szlovénia és Magyarország). Lettország és Litvánia az elmúlt két évben, tehát már az euróövezet válsága idején csatlakozott. Ugyanakkor a régióban terjed az az álláspont, hogy a kelet-közép-európai országoknak egyelőre csak az euró bevezetéséhez szükséges kritériumok teljesítésére, nem pedig a tényleges bevezetésre kell törekedniük. Látni kell azonban, hogy a kritériumok teljesítése csak a technikai követelményeknek való megfelelést jelenti, ami mellett nagyon sok belső intézményi, működési és magatartási feltételt is ki kell alakítani ahhoz, hogy a kritériumoknak való megfelelés fenntartható maradjon.

Magyarország 2015-ben technikailag nagyjából teljesítette a maastrichti kritériumokat. Az euró bevezetése azonban a kormányzati kommunikációja szerint még évtizedes távlatban sincs napirenden. A probléma többoldalú. Miközben megítélésem szerint Magyarország számára az euró bevezetése – ha az valódi szándékon, szakmailag megalapozott és megvitatott stratégián alapulna – rengeteg előnnyel járna, az adott helyzetben e cél teljesen ellentmondana a kormány eurószkeptikus politikájának, így ennek esetleges – egyébként igencsak meglepő – bejelentése teljesen hiteltelen lenne. Az euró bevezetése ugyanis nemcsak technikai vagy monetáris politikai kérdés, de egyúttal az egyre mélyülő európai integráció melletti elköteleződést és ezzel a formális nemzeti szuverenitás zsugorodásának tudomásulvételét is jelentené.

Ráadásul azt is látni kell, hogy a jó pénzügyi adatok fenntarthatósága – sőt elvárt további javítása – legalábbis kérdéses. Az infláció esetében előbb-utóbb gondot fognak okozni a mesterséges rezsicsökkentés okozta károk vagy a tartós árleszorításhoz szükséges versenyt korlátozó intézkedések. Az államháztartás és államadósság kedvező alakulásában is rengeteg az egyedi, a jövő felélését okozó eszköz: a magán-nyugdíjpénztári vagyon és éves járulék felhasználásától az EU-támogatások adóbevételt is növelő hatásától a különböző elszámolási trükkökig.

A kormány minden mást megelőző prioritása ugyanis az államháztartási hiány mindenáron való leszorítása az EU-támogatások rövid távú megszerezhetősége céljából, nem pedig a fenntartható növekedés megalapozása. Az államháztartási folyamatok azonban nem egyszerűsíthetők le a hiányra, hiszen a kiadási és bevételi oldal szerkezete – például a növekedést akadályozó válságadók nagy aránya, az egészségügy és oktatás immár válságosnak mondható helyzete –, az újraelosztás mértéke nagy hatást gyakorol a növekedésre. A hiteles gazdaságpolitikának tehát a deficitet kedvező államháztartási szerkezet mellett kell alacsonyan tartania, s ennek érdekében a piaci reformok iránt belsőleg elkötelezett, emellett társadalmi támogatottságot is élvező stratégiát kell megvalósítania.

Mindez lényegéből következően ellentétes a „nemzeti együttműködés rendszerével”. Az euró bevezetése tehát csak ennek kifulladása után kerülhet napirendre. S akkor is csak a piacgazdasági átalakulás egyik fontos, igaz, akár hívószóként is megfogalmazható elemeként.

A cikk küldése e-mailben

×
Cikk címe:
Nem akarásnak...
Biztonsági kód
A fenti képen látható ellenőrzőkód:

Mehet

A *-al jelzett mezők kitöltése kötelező!

HOZZÁSZÓLÁSOK

  • 4. Kjos42016. 2. 1. 14:28

    Erdekes lenne egyszerclatni a szenvedesedet, dakota, mondjuk egy olyan szituban, amikor kenytelen lennel ervelni.
    A felmillio magyar emigransrol peldaul (tudom, nem kivandorlok, de akkor sem a magyar gdp-t novelik).
    A kormany a gyere haza ha luzer vagy programjaval jelezte, hogy elbszott valamit.
    Vagy mondjuk a vilagtekord afa.
    A kormany a hus-, a lakaseiptes-, a tej afajanak csokkentesevel jelezte, hogy elbszott valamit.

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Nem akarásnak...


    Erdekes lenne egyszerclatni a szenvedesedet, dakota, mondjuk egy olyan szituban, amikor kenytelen lennel ervelni.
    A felmillio magyar emigransrol peldaul (tudom, nem kivandorlok, de akkor sem a magyar gdp-t novelik).
    A kormany a gyere haza ha luzer vagy programjaval jelezte, hogy elbszott valamit.
    Vagy mondjuk a vilagtekord afa.
    A kormany a hus-, a lakaseiptes-, a tej afajanak csokkentesevel jelezte, hogy elbszott valamit.


    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 3. Agricola2016. 2. 1. 09:05


    T. Csütörtök!

    Olyan nagy országban, mint Franciaországban a 2009-2014 közötti 6 évben egyetlen egyszer sem sikerült teljesíteni az államháztartási hiánycélt.

    Lehet, hogy inkább az államháztartás hiányára figyelnek jobban, de a nagy figyelem nem eredményezte az államháztartás hiánycél elérését.

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Nem akarásnak...



    T. Csütörtök!

    Olyan nagy országban, mint Franciaországban a 2009-2014 közötti 6 évben egyetlen egyszer sem sikerült teljesíteni az államháztartási hiánycélt.

    Lehet, hogy inkább az államháztartás hiányára figyelnek jobban, de a nagy figyelem nem eredményezte az államháztartás hiánycél elérését.

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 2. csutortok2016. 2. 1. 00:12

    Agricola
    Az eurozóna tagjaira a "stabilitási és növekedési paktum vonatkozik. Eljárást indíthatnak, végső soron szankcionálhatnak (pénzbüntetés). Azt hiszem, inkább az államháztartás hiányára figyelnek jobban.

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Nem akarásnak...


    Agricola
    Az eurozóna tagjaira a "stabilitási és növekedési paktum vonatkozik. Eljárást indíthatnak, végső soron szankcionálhatnak (pénzbüntetés). Azt hiszem, inkább az államháztartás hiányára figyelnek jobban.

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 1. Agricola2016. 1. 30. 20:34

    A maastrichti szerződést 1992. február 7-én írták alá hollandiai Maastrichtban, ahol a végső tárgyalások folytak 1991 decemberében. A szerződés 1993. november 1-jén lépett életbe és azóta többször kiegészítették, módosították.

    A szerződés megszabta az euró bevezetésének feltételeit is. Ezek az úgynevezett maastrichti konvergencia kritériumok:

    A tagország inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát

    Az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3%-ánál

    Az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60%-ánál

    A valuta árfolyamának 2 éves periódusban stabilnak kell lennie egy meghatározott sávon belül (ERM)

    A hosszú távú kamatszint 2 százalékpontnál jobban nem haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország kamatszintjeinek átlagát

    Az eurót bevezető országok alkotják az eurózónát.

    Az eurózóna 18 országa átlagában 2009-2014 közötti 6 évben mindösszesen két évben sikerült teljesíteni a konvergencia kritériumot az államháztartás hiányát illetően.

    (Olyan nagy országban, mint Franciaországban ez egyetlen egyszer sem sikerült)

    2016.01.30. szombat
    Martina (Origo) cikke szerint az eurózóna 18 országa átlagában 2014 harmadik negyedévében 86% volt a GDP arányos államadósság, ami toronymagasan meghaladta a szerződés kritériumát (max 60%)

    Mi lehet a hosszabb távú következménye annak, ha az euróövezeti tagállamok jelentős része rendszeresen felrúgja szerződést, nem tartja be vállalt kötelezettségeit?

    Ezt meg lehet tenni konzekvenciák nélkül?

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Nem akarásnak...


    A maastrichti szerződést 1992. február 7-én írták alá hollandiai Maastrichtban, ahol a végső tárgyalások folytak 1991 decemberében. A szerződés 1993. november 1-jén lépett életbe és azóta többször kiegészítették, módosították.

    A szerződés megszabta az euró bevezetésének feltételeit is. Ezek az úgynevezett maastrichti konvergencia kritériumok:

    A tagország inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát

    Az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3%-ánál

    Az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60%-ánál

    A valuta árfolyamának 2 éves periódusban stabilnak kell lennie egy meghatározott sávon belül (ERM)

    A hosszú távú kamatszint 2 százalékpontnál jobban nem haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország kamatszintjeinek átlagát

    Az eurót bevezető országok alkotják az eurózónát.

    Az eurózóna 18 országa átlagában 2009-2014 közötti 6 évben mindösszesen két évben sikerült teljesíteni a konvergencia kritériumot az államháztartás hiányát illetően.

    (Olyan nagy országban, mint Franciaországban ez egyetlen egyszer sem sikerült)

    2016.01.30. szombat
    Martina (Origo) cikke szerint az eurózóna 18 országa átlagában 2014 harmadik negyedévében 86% volt a GDP arányos államadósság, ami toronymagasan meghaladta a szerződés kritériumát (max 60%)

    Mi lehet a hosszabb távú következménye annak, ha az euróövezeti tagállamok jelentős része rendszeresen felrúgja szerződést, nem tartja be vállalt kötelezettségeit?

    Ezt meg lehet tenni konzekvenciák nélkül?

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

Ajánlott cikkek

Rovat további hírei
  • Képgalériák
  • Videogalériák
  • ENSZ-közgyűlés New Yorkban

  • V4-csúcstalálkozó Varsóban. Fotók: Miniszterelnöki Sajtóiroda

  • Földrengés rázta meg Olaszországot Fotók: AFP

  • Éremeső az olimpián

  • Rio 2016

Előző
Következő
  • Túlteljesített a Magyar Telekom

    Túlteljesített a Magyar Telekom

  • Ezért van romokban Spanyolország gazdasága

    Ezért van romokban Spanyolország gazdasága

  • Így állnak a legnagyobb gazdaságok

    Így állnak a legnagyobb gazdaságok

  • Magyar a világ két legjobb bárja

    Magyar a világ két legjobb bárja

  • Bóvliba vágtak minket - vox pop

    Bóvliba vágtak minket - vox pop

Előző
Következő
Világgazdaság Piactér