Nem csak a fiatalok érdeke

Gyaníthatóan nem találnánk ma a foglalkoztatás világában olyan hívószót, amely nagyobb hatást gyakorolna a huszonéves fiatalokra, mint a startup. Sorra érkeznek a hírek olyan fiatalokról, akik egy forradalmi ötlet révén jelentős üzleti sikert értek el, netán piacvezető vállalkozást, sőt, új piacot teremtettek.

Ez alapján könnyen azt gondolhatjuk, hogy a 40 év alattiak körében már-már nincs is szükség a vállalkozásösztönzésre, mert nagy részük vagy már vállalkozik, vagy csak egy karnyújtásnyira van a vállalkozásalapítástól. Sajnos azonban a valóság ennél komorabb képet fest a fiatalok vállalkozási hajlandóságáról, és komoly feladatok várnak még megoldásra.

Magyarországon az Opten 2014-es harmadik negyedévi adatai szerint a vállalkozók csak alig több mint negyede 18 és 40 év közötti. A probléma súlya csak a foglalkoztatási adatokat vizsgálva tűnhet ki igazán. Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) tanulmánya szerint 2011-ben több mint 400 ezer olyan 15 és 29 év közötti magyar fiatal volt, aki nem dolgozott és nem is tanult, vagyis nem végzett társadalmilag és gazdaságilag hasznos tevékenységet.

Számításaik szerint ezek a fiatalok összesen 2,13 milliárd eurós, nagyságrendileg 600 milliárd forintos veszteséget okoztak, ami a GDP 2,12 százalékának felelt meg. Az ifjúsági munkanélküliség problémája persze nem csak a magyar gazdaságot érinti érzékenyen. Európában tavaly novemberben a fiatalok 23,6 százaléka volt munka nélkül, ami összesen 5,6 millió fiatal jelent.

A fiatatokat érintő foglalkoztatási probléma kezelésében Magyarországon a vállalkozásfejlesztésnek kiemelt jelentősége lehet, ugyanis a legfontosabb munkahelyteremtők a mikro-, kis- és középvállalkozások: a munkahelyek nagyjából kétharmadát ma a kkv-szektor biztosítja. Sőt az EU-ban nálunk a legmagasabb a legalább egy fizetett alkalmazottat foglalkoztató fiatal vállalkozók aránya, azaz Magyarországon működhet a sokszor emlegetett recept: ösztönözd a fiatalt, hogy önfoglalkoztatóvá váljon, mert később foglalkoztató lehet belőle.

De mit ér a recept, ha nem értjük részleteiben a problémát? A fiatal vállalkozások alacsony számának okai nagyon sokrétűek: lélektaniak, társadalom-lélektaniak éppúgy vannak köztük, mint gazdaságiak. Az egyik legfontosabb ok, amelyről sokszor elfeledkezünk, történelmi. Magyarországon – a szocialista tervgazdaság ötven éve miatt – egyszerűen még nem volt elegendő idő arra, hogy megszilárduljon a vállalkozás kultúrája, és hogy kialakuljon egy jól használható vállalkozói életpályamodell.

Ennek megfelelően még számos szörnyű asszociációt hív elő a társadalomban a vállalkozó szó, miközben a startupokhoz szinte csak pozitív jelzőket társítunk. A két fogalom megítélése közti hatalmas különbség azért probléma, mert a vállalkozói kultúrát nem építhetjük kizárólag a startupokra, elvégre nem minden vállalkozó valósít meg valamilyen innovációt.

A vállalkozásról a társadalomban élő képen kívül súlyos probléma a fiatalok önbizalomhiánya: csupán harmaduk érzi magát alkalmasnak arra, hogy vállalkozást indítson. Persze ez a pszichológiai ok önmagukban keveset mond, sokkal pontosabban fogjuk érteni a fiatalok motivációit, ha megvizsgáljuk a gazdasági okot is.

A fiatalok szerint a vállalkozásindításhoz vissza nem térítendő támogatásra és/vagy kedvezményes hitelre van szükség. Nem utolsósorban fontos probléma az is, hogy a fiatalok kevés ismerettel rendelkeznek a vállalkozás világáról, valamint az, hogy alig vannak előttük olyan vállalkozói minták, amelyeket követni tudnának. Az ifjúsági munkanélküliség problémájának kezelése és a fiatalok vállalkozóvá válása nem csupán az Y-generációt, hanem az egész magyar gazdaságot és társadalmat érintő érdek.