Jó dolog, hogy a kormány ilyen határozottan kiáll a fogyasztókért. Tehette volna korábban is, mint ahogy az előző kormányok is, de jobb későn, mint soha. Ezért most ne is kekeckedjünk, inkább gondoljuk tovább ezt a fair témát. Már csak azért is, mert nem teljesen ismeretlen a világban. Ám amíg ott leginkább a fair kereskedelem fogalma terjedt el, a magyar kormány javaslata – a fair és a bank szó összekapcsolása – mindenképpen újdonságnak számít, s talán követőkre is talál. És ha már újítunk – szemléletben, gazdaságpolitikában, bankolásban –, érdemes folytatni a gondolkodást. Sok minden fairré tehető ebben az országban.
Ha fair bankok lehetnek, akkor lehetne fair adóhivatal is. Meg fair kormány, fair politikusok, fair vállalatok, fair polgárok... A sor még folytatható. A fair szó helyett magyarul fordításként vagy szinonimaként a méltányos vagy becsületes szavakat szokták használni. Ez persze kínos szókapcsolatokat is eredményezhet: méltányos adóhivatal? Ez még jó párosítás. Ám ha szinonimaként a „becsületes” szót használnánk, az fura képzettársításokat indíthat el most Magyarországon. Máig homály fedi, milyen korrupciós érintettség miatt tiltottak ki több adóhivatali vezetőt az USA-ból. Az idő múlásával a „nem zörög a haraszt” érzet erősödik, s folyamatosan erodálja egy fontos közintézmény, az adóhivatal tekintélyét.
Egy fair kormánynak fontos az ország közintézményeinek jó hírneve. A látszat és a valóság is. A legkisebb gyanúnál alapos, a nyilvánosság előtt zajló vizsgálat következne, mert nem mindegy, hogy a társadalom tiszteli vagy megveti, lenézi vagy nagyra értékeli a közpénzből finanszírozott közintézményeket. Fontos a bizalom, ami egy pillanat alatt elveszhet. Erre példa az amerikai történet is.
A fair kormányzás azonban ennél is többet jelent. Ha a bankoktól megkövetelik a kiszámítható, átlátható működést, akkor a kormány sem dolgozhat másként. Vegyünk néhány olyan történetet, amely nagy valószínűséggel nem állná ki a „fairség” próbáját. Itt van rögtön az RTL-ügy. Jó-jó, már hallom, hogy semmiféle RTL-ügy nincs, csak éppen a reklámadó legmagasabb mértékét akarják felemelni az eddigi 40 százalékról 50-re. S hogy ez csak az RTL Klubot érinti? Már a 40 százalék is őt sújtotta. Így állhat elő az a helyzet, hogy bár a reklámbevételeknek csak 15 százalékával rendelkezik ez a csatorna, a reklámadó közel 80 százalékát ők fizetik. Méltányos ez?! Rossz az, aki rosszra gondol. Rosszra gondolok, annyira kilóg a lóláb. De az se semmi – és főleg nem fair –, hogy az adómódosításokat szerda hajnalban juttatták el a képviselőknek úgy, hogy már aznap tárgyalták.
Hogy gondolták ezt? Az ellenzéknek úgysincs szava, minek akkor beavatni, időt adni a felkészülésre...? E kormány mentségére legyen mondva, nem most kezdődött el ez a gyakorlat. Ők csak tökéletesítették az elődök példáját. Kevesebb gátlással, sok-sok kreativitással.
A kreativitás nagy érték, ha jóra használják. Ha nem, akkor cinizmushoz, a szabályok kijátszásához vezethet. Fair álarc mögött. Nehezen képzelhető el, hogy egy szakma a jövőben másként viselkedik majd, mint az adott ország többi üzleti, politikai szereplője. Nehezen képzelhető el, hogy a bankok csak három évente változtathatják a kamatokat, miközben körülöttük az üzleti közeget szinte fél évente átszabja a gazdaságpolitika. Erre reagálni kell. Fognak.
Jó cél a fair üzleti viselkedés, de csak akkor, ha mindenkire vonatkozik. Bankokra, közintézményekre, vállalatokra, s állampolgárokra. És persze, a kormányra és a döntéshozókra. Az ő viselkedésük determinálja, mennyire lehet fair ez az ország.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.