Elnök urat hetedszer választották újra a minap, miközben a közgyűlésen rendkívüli biztonsági intézkedések voltak, kötelező maszk és kézfertőtlenítés. Láthatóan komolyan veszik a járványt: erős volt a hatása Pest megyében? A statisztikák tanúsága szerint itt minden létező gazdasági szektor jelen van.
Pest megye hazánk harmadik legnagyobb megyéje, és 1,27 millió lakosával a legnépesebb és a legsűrűbben lakott. Gazdaságának különlegességét az adja, hogy rendkívül kedvező földrajzi környezetet biztosított a magyar és külföldi tőke számára a zöldmezős beruházások végrehajtására. Itt fut keresztül az ország összes autópályája, amelyek az M0-s gyűrűbe csatlakoznak, és a jó közlekedési infrastruktúra mellett a főváros közelsége és az agglomerációban élők nagy száma miatt a szakképzett munkaerő tekintetében is előnyös helyzetben vagyunk. Valóban valamennyi iparág jelen van, 2019-ben a hazai több mint 10 százalékát itt termelték, több mint négyezermilliárd forint értékben. A járvány okozta sújtja az egész világot, Európát, Magyarországot és természetesen Pest megye gazdaságát is. A mi feladatunk a gazdaságfejlesztés terén még felelősségteljesebb recesszió idején, mint amikor konjunkturális ágban vagyunk. Itt minden fejlesztési forintnak hasznosulnia kell, és talán az időtényező is fontosabbá vált: fontos, hogy a fejlesztések mielőbb termővé forduljanak.
A fejlesztésekben hogyan látja Pest megye rövid és középtávú lehetőségeit?
Háromfajta forrással számolhatunk. Az első helyen azokat a válságkezelő gazdasági intézkedéseket kell megemlítenünk, amelyeket a kormány a válság kitörését követően, már az első hullám idején bejelentett és alkalmazott. Ezeket a forrásokat a magyarországi székhelyű vállalkozások valamennyien megpályázhatták attól függetlenül, melyik megyében tevékenykednek. Pest megye vállalkozásai jó hatásfokkal tudtak pályázni mind a bérkompenzációs, mind a munkahelyteremtő bértámogatási programokban. A másik forrás a magyar költségvetés. Tekintettel arra, hogy Pest megye mint a központi régió része – Budapest fejlettségi mutatószámai miatt – az európai uniós forrásokból az előző két költségvetési ciklusban csak igen korlátozott mértékben tudott részesülni, a magyar kormány külön címzett fejlesztési forrást biztosít a Pest megyei vállalkozások fejlesztésére. Rögzítenünk kell, hogy ezek a döntések mind a járvány előtt születtek. A harmadik és legnagyobb tétel az 2021–2027 közötti költségvetési ciklusának kohéziós alapjaihoz való hozzáférés. 2016-ban Pest megye önkormányzata és a gazdasági kamara kezdeményezésére a kormány elfogadta azt az indítványt, hogy érjük el: Pest megyét a brüsszeli adminisztráció ismerje el önálló statisztikai régiónak. Magyarország az ügyet sikerre vitte, így a Pest megyei vállalkozások eddigi hátrányos helyzetét megszüntettük.
Fotó: Pest Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara
Ebből optimizmust olvasok ki. Mit tud még hozzátenni a kamara?
Mi huszonöt éve azt valljuk, hogy a kamara legyen a gazdaság emlékezete, és legyen a gazdaság iránytűje is. Azért kell, hogy az emlékezete legyen, mert 1995 óta folyamatosan figyeljük azokat a globális folyamatokat, amelyek a nemzetgazdaság működési kereteit erősen befolyásolták. A 2010-es patrióta gazdaságpolitikai fordulat eredményeit a koronavírus nem teheti tönkre, nem teheti meghaladottá, nem teheti elfeledetté. A PMKIK valamennyi szakmai és területi csoportja rendkívüli aktivitással dolgozik, ami biztos alapot teremt a kamarai vélemények megalapozottságához. A területi kamarák lokális kapcsolatai és ismeretei a tervezett kormányzati gazdaságfejlesztési programok sikerének fő pillérei lehetnek. Működésükben első helyen meg fognak jelenni az online tájékoztatók, konferenciák és oktatások. Szerencsések vagyunk, hogy már évekkel ezelőtt végrehajtottuk azt az informatikai fejlesztést, amely megfelelő alapot biztosít. Első helyre az oktatási feladatokat tesszük. Ott, ahol igény van a munkahelyteremtés érdekében átképzésre, ezt biztosítani fogjuk. Nagy hangsúlyt helyezünk a környezetvédelemre és a visegrádi négyek gazdasági kamaráival való együttműködésre. Folyamatosan biztosítanunk kell a törvényben ránk rótt ingyenes szolgáltatásokat a regisztrált vállalkozásoknak. Ezeknek a körét bővítenünk kell, és megtartani a kiemelkedően jó kapcsolatainkat a szakmai érdekképviseletekkel és a vállalkozói szervezetekkel. Természetes szövetségesünk Pest megye önkormányzata és a helyi települési önkormányzatok. Támogatjuk az MKIK gazdasági közfeladatok átvételére vonatkozó elképzeléseit.
Megugrott idén a munkanélküliség
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint júliusban 1 százalékkal, 30 727-re csökkent a Pest megyében nyilvántartott állástalanok száma. Ez a harmadik legmagasabb szám, ami nem meglepő, tekintve, hogy messze a legnépesebb magyar megyéről van szó. A lakosságszámban utána következő Borsod-Abaúj-Zemplénben hasonló ütemű csökkenést jegyeztek fel, ott 44 654-en vannak munka nélkül, és Szabolcs-Szatmár-Beregben is valamivel több volt az állástalan. Éves szinten 69 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma Pest megyében, miközben Budapesten 115 százalékkal. A Közép- és a Nyugat-Dunántúlon a kicsit felülteljesítő Fejér megyén kívül mindenütt nagyobb volt a munkanélküliek számának éves növekedési rátája, mint Pest megyében: a korábban szinte teljes foglalkoztatást nyújtó Győr-Moson-Sopronban 171 százalék. Pest megyében a gazdaságilag aktív népesség 4,9 százaléka munkanélküli, és ez a nagy emelkedés ellenére jelentősen az országos 7,8 százalékos átlag alatt marad.
