Milliós bírságot és boltbezárást kockáztat, aki nem tartja be az élelmiszerárstopot

A piaci rendellenességek káros hatásainak megelőzése érdekében a hatósági áras termékek a 2022. február 1. és 2022. május 1. közötti időszakban nem kerülhetnek többe a 2021. október 15-én alkalmazott bruttó kiskereskedelmi árnál – olvasható a Magyar Közlönyben. A rendelet a hagyományos üzletekre és bevásárlóközpontokra ugyanúgy vonatkozik, mint a csomagküldő kereskedelem szereplőire.

A rendelet azt is tisztázza, hogy ha a 2021. október 15-i ár nem állapítható meg, akkor a Központi Statisztikai Hivatal honlapján tavaly októberre vonatkozóan közzétett átlagos fogyasztói árat kell alkalmazni. Ilyen eset lehet a kiárusítás, a leárazás, az akció, a szezonális kedvezmény, a promóciós értékesítés, tehát a kedvezményes értékesítés valamennyi formája.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény (2009. évi XCV. törvény) kimondja, hogy a számlázott átadási ár vagy önköltségi ár mértékének ugyancsak meg kell egyeznie a 2021. október 15-i szinttel. A kormányrendelet alapján az árazás során egyéb költség vagy díj nem számolható fel. Emellett a kereskedők minden egyes hét adott napján legalább akkora mennyiség árusítására kötelezettek, mint 2021-ben átlagosan.

A  kereskedő köteles erről – a meghatározott tartalmú és formájú – tájékoztatást az üzletben jól látható helyre kifüggeszteni, csomagküldő kereskedelem esetén a nyitólapon közzétenni.

A rendeletben meghatározott előírások érvényre juttatásáért a fogyasztóvédelmi hatóság és a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal bevonásával járnak el.

A kötelezettségek megsértése esetén 50 ezer forinttól 3 millió forintig terjedő bírság szabható ki, ismételt jogsértés esetén viszont elrendelhető az is, hogy a kereskedő a tevékenységét ideiglenesen nem folytathatja. Az utóbbinak az időtartama legalább egy nap, legfeljebb fél év lehet.

Hatósági áras termékek

1. kristálycukor (fehér cukor)

2. búzafinomliszt BL 55

3. finomított napraforgó étolaj

4. házi sertés comb (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva)

5. csirkemell, csirkefarhát – hát, egyben vagy külön far és szárnyvég (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva)

6. ultra magas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 százalék tömegszázalék zsírtartalmú tehéntej

Az újév első kormányülését követően, szerda délután jelentette be Orbán Viktor az élelmiszerárstopot. A miniszterelnök gazdasági főtanácsadója, Nagy Márton arról beszélt a VG-nek, hogy ez a lépés jól illeszkedik a kormány antiinflációs politikájába, amely szerint a családokat meg kell védeni. A korábban meghozott intézkedések – a rezsicsökkentés, az üzemanyagárak befagyasztása, a kamatstop – ugyancsak ezt a cél szolgálták. A kereskedelmi egységek nem tehetik meg, hogy az élelmiszerstop alá tartozó termékeket nem forgalmazzák, a kormány előírja számukra a megfelelő mennyiség polcon tartását. 

Elemzők szerint átmeneti hiányt okozhat az élelmiszerárak befagyasztása, az árstoppal érintett élelmiszerek előállítói pedig úgy vélik: az árcsökkentéshez a kereskedelmi láncoknak kell lemondaniuk árrésük egy részéről, ellenkező esetben az élelmiszer-előállítás biztonsága kérdőjeleződik meg. A piackutató adatai szerint az elmúlt egy évben 43,5 milliárd forintot költöttünk tejre, 39 milliárdot napraforgó-étolajra, 19 milliárdot kristálycukorra, és 12,5 milliárd forintot hagytunk a boltok pénztáraiban csirkemellre, 11 milliárdot búzafinomlisztre, 9 milliárdot pedig sertéscombra.